Kis iskola, nagy konyha

(Tudósítónktól)

A Zsidó Gimnázium Baráti Társasága (ZSBT) 1997. április 6-án megtartott tisztújító közgyűlésének résztvevői ab­ban a megtiszteltetésben részesülhet­tek, hogy megtekinthették a Hitközség Laky Adolf utca 38-40. szám alatti in­gatlanán jövő szeptemberre elkészülő általános iskola és gimnázium beruhá­zásának terveit. Részletes magyarázat­tal a bonyolítást az alig két héttel ko­rábban elnyert Kreatív 2000 Kft. mér­nöke, valamint tulajdonosa, Erdős Mihály szolgált. Utóbbiról jó néhányunknak az volt a benyomása, mintha a BZSH apparátusát erősítené, függetle­nül attól, hogy az intézmény csúcsszin­ten – Korn, Zoltai – képviseltette ma­gát. Az ügyvezető igazgató – aki fontos­nak tartotta közölni az öreg diákokkal, hogy anno ő is zsidó gimnazista volt, jóllehet az alma mater egyetlen tabló­ján sincs feltüntetve – kérdésre vála­szolva elmondta, hogy a pályázatokat szakemberek bírálták el. Azt azonban nem cáfolta, hogy a döntést végső so­ron laikusok, többségében hitközségi tisztségviselők – köztük ő – hozták meg.

Érdemi tájékoztatást a majd kétórás vita során nem hallhattunk. Valójában még arra sem kaptunk egyértelmű vá­laszt, hogy hány tanuló befogadására lesz alkalmas az új Anna Frank iskola.

Zoltai úr ötszáz tanulóról beszélt, ami­nek nem kis mértékben látszik ellent­mondani az, hogy a tervek tanúsága szerint mindössze 12 tanulócsoport el­helyezésére lesz lehetőség. Vagyis maximum háromszáz nebuló járhat majd egyidejűleg a négyszintes épületbe, amely egyebekben számos vonatkozás­ban valóban megfelel a XXI. század igé­nyeinek.

A legkonokabb „hírzárlat” a beruhá­zás várható költségeit firtató megnyilvá­nulásokkal szemben nyilvánult meg. Többen azt szerették volna megtudni, hogy a költségvetés által biztosított 1,6 milliárd forintból esetlegesen megma­radó összegnek mi lesz a további sor­sa. Ha ugyanis – így a kételkedők – az elkészülő iskola fillérre ennyibe kerül, az esetben a büdzsé nem volt elég gá­láns a zsidósággal szemben, s a Hitköz­ség rákényszerült arra, hogy feláldozza a saját telkét. Ha viszont a beruházás lebonyolítható egymilliárd forintból, ak­kor jelentős megtakarítás jelentkezik. Miután az aligha valószínű, hogy a Laky Adolf utcai telek értéke meghaladná a félmilliárdot.

Fokozta a dilemmát, hogy az ismerte­tett tervek alapján – a Páva utcai kony­hát kiváltandó – az épület földszintjén nyer elhelyezést egy 2500 adagos kó­ser konyha. Miközben az iskolának ötödennyi tanulója sem lesz. Ezért indo­kolt a kérdés: lehet-e az iskola építésé­re szánt pénzből a főváros egészére ki­terjedő szociális étkeztetést biztosító konyhát létesíteni?

Választ erre sem kaptak a jelenlévők, nem véletlenül jegyezte meg az 1968-ban érettségizett Lakatos Krisztina, hogy tulajdonképpen semmi értelme nem volt az egész polémiának, hiszen a ZSBT kész helyzet elé lett állítva. Olyannyira, hogy az érintettek több, a beruházás gazdaságosságát elősegítő felajánlást is elengedtek a fülük mellett.

Az érdektelenségbe fulladt közgyűlés végén – akkorra már Korn és Zoltai messze jártak – megtörtént a tisztújí­tás. Ennek érdekessége, hogy a szava­zás – holott a szavazólapon fel voltak tüntetve – nem terjedhetett ki a tiszte­letbeli elnökök (dr. Tauber László, Zoltai Gusztáv), valamint az elnökség (prof. Pach Zsigmond Pál, prof. Heller Ágnes, dr. Nyitrai Vera, dr. Schneitzer József, Gergely Ágnes, Helfer Anikó) tagjaira. Elnök továbbra is prof. Gál Dezső maradt. Főtitkári megbízást az ugyancsak 68-ban matu­rált Damjanovics Gábor kapott, a tit­kárság tagjai pedig az ugyancsak fiatal Kerekes Béla, Keszler Gábor, Laka­tos Krisztina és Pasqualini Éva let­tek. Valamint hivatalból dr. Berend Ivánné, az Anna Frank igazgatója, és Vágó György, az iskolaszék elnöke.