Kiküldetésben Magyarországon

Bennfentes üzletemberek ismernek egy ügyvédi irodát a Belváros szívében, amely egy kicsit más, mint a többi ügyvédi iroda a fővárosban. Izraeli munka­rend szerint üzemel, fogadóórák tehát nincsenek, reg­geltől estig várják az ügyfelek jelentkezését, gyakran még vasárnap is nyitva tartanak, ám szom­baton szigorúan szünnap van! Megjelenésé­ben is különbözik napjaink felkapott iro­dáitól, hiszen a divatos berendezés itt öt­vöződik a bejárati ajtón látható mezüzével, a vitrinben őrzött menórákkal, mellet­te az izraeli hadsereg imakönyveivel, amelyek katonai szolgálata idején a tulajdonos, dr. Nógrádi Péter felszereléséhez tar­toztak.

A fiatal jogásznak azonban mostaná­ban nem sok ideje marad emléktárgyait rendezgetni, hiszen irodájában egyre sű­rűbben adják egymás kezébe a kilincset az érdeklő­dők. Fő profiljuk a gazdasági ügyek vitele, vállalko­zások segítése, vegyes vállalatok szervezése, izraeli cégek magyarországi képviselete. A mostanában lét­rehozott cégek közül ez az iroda ügyfelei között tud­hatja a Leumi-Hitelbankot, az А-Tech kft-t, valamint az IMS kft-t. Csupa sikeres, neves vállalkozás: a Leumi jól prosperáló rugalmas bank, az А-Tech új oktatási-rendszerek és gépek kelet-európai forgalmazásával foglalkozik, az IMS pedig diagnosztikai és egészségü­gyi szolgáltatásokat végez. Jelenleg is születnek új cé­gek az iroda szervezésében, legújabban egy olyan vállalat létrehozásán fáradoznak, amely kereskedelmi tanácsokat ad, ugyanakkor bekapcsolódik a privatizációba. Készül egy amerikai-ma­gyar árubróker cég, egy izraeli-magyar vagyonkezelő társaság, valamint számos könnyűzenével, show-business-szel, to­vábbá egy kegytárgyak forgalmazásával foglalkozó vállalkozás.

Mindezen kívül vállalják örökösödési ügyek egyeztetését Izrael és Magyaror­szág között, befektetések, ingatlan ügyek intézését. Munkájukra hallatlanul nagy az igény, hiszen a gazdasági fellendülés, a két ország „egymásra találása” és számos magyar ajkú izraeli érdeklődése állandó jelenlétet kö­vetel a szervezőktől.

Mielőtt feleségével alijázott, Nógrádi Budapesten élt. Izraelben tanulmányai nyomán egy ügyvédi irodához került. Később ez az iroda képviselte egyes ügyekben a magyar államot Tel-Avivban. A két or­szág között kereskedelmi kapcsolatok ez idő tájt kezd­tek bővülni. Amikor egyre többen és többen kértek tőlük segítséget budapesti közös vállalatok alapításá­hoz, rájöttek, az ügyek száma már nem teszi lehetővé, hogy Tel-Avivban irányítsák a munkát.

Ekkor hozták létre a budapesti irodát, Nógrádi Pé­ter ekkor költözött vissza feleségével és két időközben született kislányával. Mint elmondta, itt marad, ameddig a munkája igényli, vagy ameddig feladatait más át nem tudja venni tőle

Miután számos izraeli állampolgárságú személy kárpótlási ügyében is eljár, erről is kérdeztük:

• Mi a véleménye a kárpótlási törvényről? Sokan azt tartják, hogy e szisztéma szerint a nyilast, aki zsidó vagyont rabolt, előbb kárpótolják, mint akitől elorozta az értékeit.

• Szerintem hiba volt nem egyszerre kihozni a két törvényt, hiba volt szétválasztani a személyi és va­gyoni kárpótlást. Az ügyvédek általában nyűgnek ér­zik a kárpótlási ügyeket, nem szeretnek foglalkozni vele, így Magyarországon a Kárpótlási Hivatal sze­rint nálam van a legtöbb anyag. Hozzánk fordul­nak az izraeli ügyfelek is. Úgy vélem, rossz fényt vet az országra, hogy a külföldiek, akik egyébként nyugdíjat nem kapnak Magyarországtól, még azt a pár száz forintos összeget sem kapják meg, ami sze­mélyi szabadságukban elszenvedett sérelmeik miatt járna nekik. Itt azonban nem a havonkénti tíz dollá­rokról van szó, hanem arról, meddig lehet valamit gesztusnak tekinteni, és mettől valóban kárpótlás a kárpótlás. Ugyanakkor a Fővárosi Kárpótlási Hivatalról csak elismerően tudok szólni, hiszen ők minden se­gítséget megadnak, ami a törvények keretein belül elvárható.

1992