Kiállítás elődeinkről, rólunk

Írta: ie - - Rovat: Archívum, Történelem

Fejezetek a magyarországi zsidóság életéből a hivatalos címe annak a kiállításnak, amely e hónapban is megtekinthető a XI. kerület Bocskai út 37. szám alatti TIT Stúdóban. Érdemes felkeresni, mert összegyűjtve találjuk ott a római korból származó sírkőről, mécsestartóról készült fotóktól kezdve a magyar társadalom peremén és azon belül megélt 1100 év fontos és érdekes dokumentumait.

A rendezők e történelmet 11 tablócsoporton mutatják be. A leghosszabb időszak eggyé fogva az államalapítástól a török hódoltságig terjedő 400 év, a legrövidebb pedig 1945-1956. Önálló fejezet az emancipációs törekvéseket elindító XIX. század első fele, s nem bontották korszakokra az 1920-1945 közötti eseményeket. A kiállítást több éves anyaggyűjtés előzte meg, jelentős része a Zsidó Múzeumból származik (tanítványi, gyermeki szeretettel vették körül a gyűjtők, rendezők a megnyitón Benoschofsky Ilona múzeumigazgatót), de került anyag vidéki levéltárakból, múzeumokból, magányosoktól. Bizonyára a kiállításon tudják meg sokan, hogy IV. Béla király és I. István pénzein héber betűs veretjelek is voltak, s először látják rézkarcon a XVI. században élt, kincstárnokká lett zsidó származású Fortunatus Imre arcvonásait, az erdélyi zsidók hajdani ruhaviseletét, először olvassák el „A’ honi izraeliták között magyar nyelvet terjesztő pesti egylet” 1847-es alapszabályát, vagy az 1867. évi decemberi emancipációs törvényt. A kiállítás megnyitását tulajdonképpen a törvény 125. évfordulójára tervezték, az azonban technikai okokból néhány hetet késett.

Így is csak megköszönhetjük azoknak a néprajzszakosoknak, pedagógusoknak, akik szabad idejüket áldozták a gyűjtésre. Tették ezt hivatásbeli elkötelezettség mellett abból a humanista meggyőződésből, hogy a megismertetéssel hozzájárulnak a zsidókkal szembeni gyanakvás, az őket körülvevő homály oldásához. Hasonló szándék vezeti a rendezőket, a nemrég alakult Együttélés Egyesület tagjait, akik azért egyesültek, hogy a Kárpát-medence népeinek, vallásainak értékeit megismertessék, egymás megbecsülését megszerezzék.

A kiállítást több magyar város után Németországban, Hollandiában és Izraelben is várják.

ie –

Elhangzott a Fejezetek a magyarországi zsidóság életéből című kiállítás megnyitóján, január 11-én.

 

Címkék:1993-02

[popup][/popup]