Khomeini árnyékában
1991-ben az iráni hatóságok engedélyezték az iráni zsidóknak, hogy legálisan elhagyhassák az országot; ennek nyomán csökkent az Iránból történő illegális kivándorlások száma — erről számolt be a Zsidó Világkongresszus Izraelben megjelenő tájékoztatója, a Bát’fucót (A diaszpórában).
Ma a zsidó lakosság lélekszáma Iránban kereken 25 000 Khomeini ajatollah fundamentalista hatalomátvétele előtt ez a szám 80 000 volt. Annak az 55 000 zsidónak legtöbbje, aki hátat fordított Iránnak, a szökést választotta.
Ez idő szerint így a közlemény az iráni zsidók nincsenek ugyan közvetlen egzisztenciális veszélyben és a gazdasági helyzetük is viszonylag jó, mégis legtöbbjük számol azzal a lehetőséggel, hogy elhagyja az országot. Sokan aggódnak gyermekeik jövőjéért. A zsidók helyzete hivatalosan nem rosszabb, mint a többi kisebbségé, és vallásukat is gyakorolhatják. A diszkrimináció azonban jelentősen megnehezíti az életüket. Egy sor korlátozást kell elszenvedniük; egyes jelentések szerint a zsidó tulajdonokat elkobozzák, zsidó üzletembereknek komoly akadályokat kell leküzdeniük, amikor a vállalkozásaik folytatásához nélkülözhetetlen hatósági engedélyeket meg szeretnék szerezni. Nem-muzulmánok nem tölthetnek be állami hivatalt, és az egyetemekről elbocsátják a zsidó munkatársakat.
A hatóságoknak a zsidókkal szemben hivatalosan gyakorolt viselkedését olyan vallási előírások alakítják, amelyek a kisebbségekre nézve eleve diszkriminálók. A zsidó lakosság esetében a kormányzatnak Izrael elleni tartós ellenségessége csak tovább nehezíti a dolgot; vannak ugyan zsidó iskolák, amelyeket az iráni Nevelésügyi Minisztérium irányít, de ezekben a héber nyelv oktatása nincs megengedve. Sok ház falán olvashatók az olyan felírások, mint „Halál Izraelre”.
Allgemeine Jüdische Wochenzeitung, 1992. augusztus 27.
Jólesz László fordításai
Címkék:1993-01