KDNP „izraelita tagozat” – a vita folytatódik

Írta: Szombat - 2008-02-25 Rovat: Archívum

2008. február 25. A Kereszténydemokrata Néppárt Barankovics Akadémiája 13 taggal “izraelita tagozatot” alapított – adta hírül a közelmúltban a KDNP. Két alapító tagtól – Halmos Sándortól és Weisz Pétertől, akik a nyilvánosság elé léptek – megjelölt zsidó anyaintézményeik sietve elhatárolódtak, egy harmadik „alapító tag”, Haraszti György pedig maga jelezte, hogy nincs köze a létrejött szerveződéshez.

Weisz Péter interjút adott a Heti Válasznak, Gábor György egyházpolitikai szakértő pedig a Népszabadság hasábjain reagált a fejleményekre. Az alábbiakban az elmúlt napok reflexióit olvashatják.

“Zsidónak lenni küldetés”

Weisz Péter, a KDNP izraelita tagozatának elnöke antiszemitizmusról és filoszemitizmusról

Forrás: Heti Válasz

2008. február 25. / Mező József Ákos „A magyar történelem legjobboldalibb kormánya a Tisza-kormány volt, mégis rengeteg zsidó volt benne” – állítja a Heti Válasznak Weisz Péter. A Kereszténydemokrata Néppárt most megalakult izraelita tagozatának elnöke ezzel is azt akarja bizonyítani, hogy a zsidóság nem szükségszerűen kötődik a baloldalhoz.

A műhely nevében szereplő izraelita kifejezés a vallásra utal?

Vallásos zsidó emberek alkotják a műhelyt.

És a zsidó szó mit jelent az ön számára?

Zsidónak lenni vallás és küldetés. A tízparancsolat küldetése. A tízparancsolat pedig olyan dolgokat kér tőlünk, amiket például Rákosiék nem tartottak be. Ők tehát nem voltak zsidók csak zsidónak születtek.

Ezt vajon minden zsidó így gondolja?

Szeretném, ha a magyar zsidóság úgy gondolná, hogy mindegyik oldalon van élet. Tehát ha valaki a kommunista zsidó Rákosi Mátyást emlegeti, én azt mondom, hogy Tisza István és báró Hazai Samu. A magyar történelem legjobboldalibb kormánya a Tisza-kormány volt, mégis rengeteg zsidó volt benne.

A KDNP viszont a nevében is keresztény. Mi keresnivalója lehet ott egy izraelitának?

Antall József azt mondta, hogy hazánknak vissza kell térnie ahhoz az értékrendhez, amely a nemzetet Európa országai közé emeli, ez pedig a zsidó-keresztény kultúra. A Tóra azt parancsolja nekünk, hogy „Szeresd felebarátodat!” nem a zsidót, hanem mindenkit. Úgy érezzük, ebben az erkölcsileg hanyatló társadalomban szükség van arra, hogy együtt gondolkodjunk, hiszen a zsidókat és a keresztényeket összeköti a legfontosabb kapocs, az egyetlen Örökkévalóba vetett hit. Úgy gondoltuk, itt a lehetőség, hogy bizonyítsuk zsidó testvéreink és a keresztények számára, hogy van olyan értékrend a konzervatív oldalon, amely azt keresi, ami összeköt, és nem azt, ami szétválaszt.

Weisz Péter, a KDNP-hez tartozó Barankovics István Alapítványon belül megalakult Izraelita műhely elnöke és szóvivője Debrecenben született 1953. augusztus 3-án, hívő zsidó családban. Az ortodox-neológ irányzatokkal jellemzett megosztottság harmadik ágához, a „Statusquó Ante”-hoz tartozik. Közgazdász, egészségügyi szakmenedzserként hosszú ideje az egészségügyben dolgozik, jelenleg önkormányzati biztosként. Főállásban egy vagyon kezelő részvénytársaságot vezérigazgatója. Részt vesz a Szöőr Anna vezette Civil Jogászbizottság egészségügyi szekciójában.2000 és 2007 között a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke volt. Ez alatt a nyolc év alatt ügyvezetőjével, Halmos Sándorral közösen szervezték a határokon túli magyar-magyar találkozókat. Tolerancia-díjat is alapítottak, amellyel kitüntették többek közt Erdő Pétert, Tőkés Lászlót, Várszegi Asztrikot, posztumusz Angelo Rottát. Fogadták a Vatikán képviseletét. Elnöksége alatt a Debreceni Hitközség 2004-es népszavazáson a kedvezményes honosítás mellett állt ki.

Ez ön szerint eddig miért nem jelent meg ilyen hangsúlyosan a közéletben?

A „Szeresd felebarátodat!” parancs mellett a másik lényeges intés számunkra, hogy „Őrizd meg annak a helynek a békéjét, ahova szórtalak titeket!” Ennek szellemében én mindig is azt mondtam, hogy nem magyarországi zsidó, hanem zsidó vallású magyar ember vagyok, akinek elkötelezettsége a vallása és a magyar nemzet szeretete ugyanúgy, mint az Izrael iránti tisztelet.

A Mazsihisz elnöke, Feldmájer Péter ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy önök már nem vezetők a zsidó szervezetekben.

Valóban, mi nem egyházi vezetőként, hanem lelkiismeretünk szavára hallgatva veszünk részt a műhelyben. Így nem kötnek minket bizonyos kötelezettségek. Természetesen tiszteletben tartjuk a tényt, hogy a magyar zsidóságnak van egy hivatalos egyházi vezetése. Mi ugyanakkor összekötők szeretnénk lenni a zsidóság és a társadalom többi szegmense között. A magyar történelemben pedig a holokauszt borzalmán kívül sok olyan esemény történt, ami kapocsként csatolhat minket a többségi társadalomhoz. Szeretnénk, ha március 15-én minden zsidó bátran kimehetne az utcára, az egyik kezében virágcsokorral emlékezve a magyar nemzet keresztény hőseire, a másik kezében pedig egy kaviccsal, a magyar forradalom zsidó katonái előtt tisztelegve akikről Haynau azt mondta, hogy a forradalom nem nyert volna ekkora teret, ha a mózeshitűek nem kapcsolódnak hozzá.

Feldmájer Péter arra is utalt, hogy tavalyi történetesen Weisz-bácsikat emlegető beszéde miatt bocsánatkérést vár el Semjén Zsolttól.

Én Semjén urat azóta ismerem, hogy még helyettes államtitkárként felkeresett minket Debrecenben. Akkor azt mondta, hogy a magyar nemzetet a zsidó etika, a keresztény összefogás és az egymásra utaltság tette azzá, ami, és minden kormánynak kötelessége, hogy ezt megőrizze. Én ez alapján ítélem meg a KDNP elnökét. Egyúttal hadd tegyem hozzá, hogy Magyarországon nem csak politikai antiszemitizmus létezik, de a politikai filoszemitizmus is.

Ezzel együtt önök kisebbséget képviselnének a zsidóságon belül a nézeteikkel.

Meglehet, de szeretnénk mindenkinek üzenni, kereszténynek és zsidónak egyaránt. Próbáljuk meg szeretni egymást, és szabadon gondolkozni, nem gerjesztett félelemben élni. Ne azzal foglalkozzunk, hogy mekkora antiszemita veszély van Magyarországon, hanem keressük az értékeket, tegyünk valamit együtt. Lehet, hogy ez a huszonnegyedik óra, de akkor is, vagy éppen azért!

Ez szépen hangzik, ám nem kevesen vannak, akik szerint az önök fellépése csupán azt szolgálja, hogy KDNP-ről lemossa a radikális jobboldali bélyeget.

Mi nem vagyunk pártemberek. Az izraelita műhely tagjai konzervatív gondolkodású szuverén polgárok. A kereszténydemokraták valószínűleg arra gondoltak, hogy keressék a közös értékeket. Nem tudom, hogy ezzel lehet-e politikai pluszt elérni, ugyanakkor Németországban és más, Magyarországtól nyugatra eső országokban nem meglepő, ha a kereszténydemokraták és zsidók együtt gondolkoznak. A zsidóság mindig is részt vett a nemzeti kérdések megoldásában, a polgárosodásban nagyon szeretném, hogy ha a magyar nemzet egyszer végre felemelkedik, abban legyen részük a zsidóknak is.

Van pajesz

Forrás: Népszabadság Online

2008. február 25. / Fazekas Csaba történész, Gábor György egyházpolitikai szakértő Nem oly rég volt, amikor Semjén Zsolt, a KDNP elnöke szólásra emelkedvén a magyar törvényhozás épületében, s felettébb aggódva “izraelita vallású és zsidó vallású honfitársaiért”, nekirugaszkodott a nagy kérdésnek.

Annak, amit demokratikus berendezkedésű európai országokban legfeljebb egy negyedosztályú csehóban lehet föltenni, a Parlament falai között kizárólag idehaza: “Jó-e az a magyar zsidóságnak, ha egy rossz politika túszaként löki maga elé Schwarz bácsit és Weisz nénit?”

A demokratikus minimumra és az alapvető jó ízlésre valamit adó politikus ilyet aligha mondhatna Európa boldogabb felén, vagy ha igen, csupán egyszer, másodszor legfeljebb meghitt baráti körében tépelődhetne ezen a problémán.

Mindenesetre Semjén hosszan törhette a fejét saját kérdésén, s miután más nem törte, maga találta meg a választ. Úgy döntött, hogy immár saját politikájának túszaként löki maga elé, ha nem is a virtuális Weisz nénit, de a valóságos Weisz bácsit, azaz Weisz Pétert, a Magyar-izraeli Baráti Társaság alelnökét, Halmos Sándort, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) docensét és Haraszti Györgyöt, az OR-ZSE professzorát, valamint a fenti urak által fémjelzett “izraelita műhelyt”. Az “izraelita műhely” – így a közlemény – a KDNP Barankovics Akadémiája alá tartozva “bizonyos izraeli pártkapcsolatok” alapján “zsidó társadalomfilozófiai könyvek kiadását tervezi, konferenciákkal, vitafórumokkal”. Rögvest megnyugtatták a kezüket aggódva tördelő tömegeket: ez a műhely “egyfajta politikai szerepkörű szervezetként” a “Mazsihisszel sem rivalizálna”.

Hála az Örökkévalónak! – hallik a szorongó keblekből fölszakadó sóhaj. Akkor az “izraelita műhely” “egyfajta politikai szerepkörű szervezetként”, “bizonyos izraelita pártkapcsolatok alapján” máris megkezdheti az “egyes politikai erők számára világos, modern útjelzőként” szolgáló társadalomfilozófiai könyvek kiadását. Hogyan is szólt Semjén homályos eredetű, de megvilágító erejű idézete: “Ha van konjunktúra, van pajesz, ha nincs konjunktúra, nincs pajesz.”

A szűkre szabott közleményből ugyanakkor nem derül ki, hogy a kiadásra tervezett kötetek szerzőitől mire is számítanak a megrendelők. Azok szavazataira, akik azt szeretnék, hogy fiatal fiúcskáiknak az általuk kiszemelt “szakállas bácsik” legyenek “világos, modern útjelzői” a szexuális örömszerzés útján? Vagy szélesebb értelemben veendő az útjelzés?

Az útjelző szándéknak legelébb a Semjén által emlegetett urakkal kapcsolatban kellene megnyilvánulnia. Tudniillik Halmos Sándor tudományos minősítés és tudományosan értékelhető publikációk híján nem docense az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemnek; Weisz Péter nem alelnöke a Magyar-izraeli Baráti Társaságnak; Haraszti György pedig, aki valóban az OR-ZSE professzora, a KDNP elnökével ellentétben egyáltalán nem is tudott a kezdeményezésről, s egy másik földrészen értesült róla, hová is kooptálta őt nevével jogtalanul visszaélve Semjén “útjelző szándéka”.

Az persze önmagában nem volna vitatható, sőt nagyon is üdvözlendő lenne, hogy keresztények és zsidók dialógust folytassanak egymással, ha azonban a teológiai és valláserkölcsi diskurzus ügyét egy politikai párt akarja felkarolni – az enyhén szólva gyanús. Ráadásul pont ez a párt, amely nemcsak elnökének elhíresült ki- és beszólásai révén lett a jobboldali radikalizmus egyik bázisa, hanem azért is, mert önmagának a Fideszbe történt betagolásával világos példája az eszközökben kevéssé válogató, hatalomra éhes politizálásnak. A KDNP (alapszabálya és lépten-nyomon sulykolt önmeghatározása szerint) “keresztény-keresztyén” világnézeti alapon álló párt – Semjén szíves közlése szerint: “az egyház lándzsájának hegye” -, a “történelmi” keresztény egyházak és a Fidesz-jobboldal közötti híd egyik legstabilabb pillére.

Semjént vélhetően az izraelita műhely kezdeményezésekor sem teológiai indíttatás, hanem a pártpolitika sajátos eszköztárának alkalmazása vezérelte. Önnön szempontjából logikusan következtet: ha egy jobboldali konzervatív pártban megjeleníthetők markánsan baloldali eszmék, sőt munkástagozat is létesíthető, akkor miért ne lehetne egy keresztény pártnak izraelita műhelye, amit később talán más vallási vagy politikai irányzatok integrálásának kísérlete is követhet. Az “izraeli pártkapcsolat” is érdekes ebből a szempontból, ott ugyanis nemigen található keresztény-keresztyén világnézeti alapon álló jelentősebb politikai csoportosulás.

“Lesz meghökkenés” – prognosztizálta a pártelnök, s e sorok íróiban van is: a mózesi törvényeket, a rabbinikus hagyományt ugyanis az elnök úr az SZDSZ-en kérte számon, s most nyilván maga kívánja a szavaira lépten-nyomon rárakódó antiszemita vádat elhárítani, s megfelelő számú jelentkező felkínálkozásával – vajh miért cserébe? – önnön politikáját legitimálni. Ezáltal mintegy jogot formál arra, hogy a “jó magyar zsidó” – “nem jó magyar zsidó” megítélésében döntnökként lépjen fel, holott a demokratikus politikai értékrend számára már a kérdés is elfogadhatatlan. A két világháború közötti magyar politikában gyakran fogalmazódott meg, hogy vannak “jó zsidók”, akiktől el kell választani a “rosszakat” (vagyis az eltérő politikai értékrendet választókat), és akkor is akadtak, akik ezzel az állásponttal a zsidóság vélt, avagy a maguk jellemtelenül és ostobán számító érdekeiből kiindulva készek voltak azonosulni. A különbség inkább csak az, hogy akkoriban a keresztény közéleti erők még nem érezték szükségét annak, hogy álláspontjukat egy nyilvánvalóan pártpolitikai indíttatású szerveződéssel próbálják hihetővé tenni.

Dr. Haraszti György az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem tanszékvezető egyetemi tanár közleménye

Forrás: Hírextra

2008. február 25.

Alulírott Dr. Haraszti György, úgy is, mint a szigorúan pártsemleges, Keresztény-Zsidó Társaság vezetőségi tagja, visszautasítom és kategorikusan cáfolom mindazokat a közléseket, melyek az elmúlt hetekben a médiában a személyem és anyaintézményem, illetve a Barankovics Akadémia között kapcsolatot sugalló kapcsolatokra vonatkoznak.

*

Feldmájer: „komoly kétségek”

Forrás: Hírszerző

2008. február 19. Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke a műhely megalakulása kapcsán az MTI-nek elmondta: “Magyarországon szólás-, és gyülekezési szabadság van, ezért, ha egy zsidó ember úgy gondolja, hogy egy ilyen ügyben részt kíván venni, ehhez magánemberként nyilván joga van.” A Mazsihisz szervezetileg azonban nem vesz részt ebben.

Véleménye szerint “egy normálisan működő demokráciában részt vehetnek különböző vallású emberek a nem szélsőséges pártokban, ez vonatkozik egy kereszténydemokrata pártra is.” Semjén Zsolt tavaly őszi parlamenti felszólalása azonban, amiért soha nem kért elnézést a zsidó szervezetektől, “komoly kétségeket ébresztenek bennünk, hogy itt komoly együttműködés lehetséges” – mondta Feldmájer Péter.

Weisz Péter nem választott tisztségviselő

Forrás: MTI

2008. február 19. A Magyar-Izraeli Baráti Társaságok Országos Szövetsége nevében közlöm, hogy Weisz Péter, – aki a KDNP izraelita műhelye megalakításában a “Magyar-Izraeli Baráti Társaság alelnökeként” vesz részt – nem választott tisztségviselője az országos szövetségnek.

A Baráti Társaságok – amelyek deklaráltan nem “zsidó szervezetek” – elhatárolódnak a politikai szervezetektől, pártoktól és különösen a Semjén Zsolt pártelnök nevével fémjelzett politikai tömörülésektől. Weisz Péter a “műhely” megalakításában magánemberként vehet részt, abban legfeljebb önmagát, azonban Szövetségünket nem képviseli.

Kovács László elnök