Kárpótlási tájékoztató

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Kárpótlási tájékoztató

A kárpótlással kapcsolatos legfon­tosabb esemény október hó­napban a Vilniusban megtartott nemzetközi konferencia volt, melynek témája: a holocaust idején elrabolt mű­kincsek és értéktárgyak sorsa. A ma­gyar állami delegáció mellett a Mazsök háromfős küldöttséggel képviseltette magát. A két delegáció közti együttmű­ködés nem volt problémamentes: a Mazsök képviselőinek panasza szerint az állami delegáció – ígéretével ellentét­ben – még a Mazsök érkezését sem je­lentette be a szervezőknek.

A jelenlévők elmondása szerint a magyar állami szerveket számos bírá­lat érte, Magyarországról pedig olyan kép alakult ki a konferencián, hogy a közép-kelet-európai országok közül a legkevesebbet teszi az eltűnt értéktár­gyak felkutatása érdekében. A Mazsök memoranduma rámutatott, hogy a ma­gyarországi jogi szabályozás nem teszi lehetővé a személyek tulajdonát kár­pótlási céllal kutató feltáró munkát. Mindezt egy tárcaközi bizottságnak kel­lene koordinálnia, amely már számos európai országban megvalósult. A kutatást egyebek közt az is akadályozza, hogy a levéltárak az iratokat hatvan év­re zárolják.

Nemzetközi szervezetek és aukciós házak panaszkodtak, hogy Magyaror­szágról elrabolt műkincsek ügyében a hazai illetékesektől semmiféle segítsé­get nem kaptak.

Meg nem erősített információk sze­rint a Hatvany– és a Herzog-gyűjtemény hazatérésére addig kevés az esély, amíg az említett családok jogi képviselői perük az orosz államot.

Az orosz állam hozzáférhetővé teszi a „Rosenberg-kommandó” (a műkin­csek szisztematikus „begyűjtésével” foglalkozó náci szervezet) háború után szovjet kézre került irattárát. Az USA-ban további egymillió oldalnyi – a témá­val kapcsolatos dokumentum – válik hozzáférhetővé. Mindezek feltehetőleg magyar műkincsekről is tartalmaznak adatokat, így kutatásuk mindenképpen szükséges volna.

Az amerikai elnök mellett működő bizottság, mely a magyar zsidóktól elra­bolt értékeket szállító „aranyvonat” sor­sát hivatott felderíteni, záros határidőn belül elkészíti jelentését, amelyet a Ma­zsök is megkap véleményezésre.

A Mazsök-delegáció tapasztalatai sze­rint a kárpótlási szervezetek és a nem­zetközi zsidó szervezetek körében ked­vezőtlen a Magyarországról kialakított kép. A többi országéhoz viszonyítva elégtelennek tartják az eddigi magyar erőfeszítéseket, és jelezték, hogy to­vábbi nyomásgyakorlással fognak élni. Általános volt az a nézet, hogy a kor­mány nem nézi jó szemmel a külföldi zsidó szervezetek jelenlétét a Mazsök kuratóriumában, és kiszorításukra tö­rekszik.

A konferencián – mint minden kárpótlási kérdéssel foglalkozó fórumon – vita alakult ki arról, hogy ki a holocaust során elpusztított európai zsidó közös­ségek jogutódja: az ott élő maradék kö­zösség vagy Izrael Állam. A konferencia határozata végül az előbbi álláspontot támogatta: e szerint az elrabolt műkin­cseket a túlélő kelet-európai zsidó kö­zösségeknek kell visszajuttatni.

*

Októberben első fokon ítéletet ho­zott a bíróság abban a perben, amelyet az egykori műgyűjtő Herzog-család le­származottja, Martha Nierenberg indí­tott a magyar állam ellen. Nierenberg asszony az egykor családja tulajdonában lévő tizenkét képet követelte vissza, amelyek jelenleg a Szépművészeti Mú­zeumban illetve a Nemzeti Galériában találhatók. A bíróság helyt adott a fel­peres kérelmének és – egyelőre nem jogerős – ítéletében kötelezte az érin­tett múzeumokat tíz kép átadására. Az államot képviselő Kincstári Vagyonügy­nökség valószínűleg fellebbez. Az ítélet precedens értékű lehet, mert a magyar múzeumokban számos olyan műkincs található, amelyek egykor a holocaust üldözöttéinek tulajdonában voltak.

Címkék:2000-11

[popup][/popup]