Kárpótlási tájékoztató
Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány
1. Elkészült a javaslat a svájci bankokkal kötött megállapodás keretében elosztásra kerülő 1.25 milliárd dollár felosztására. Szerzője Yehuda Gribetz, az ügyben eljáró Korman amerikai bíró megbízottja. Eszerint a nácik által elrabolt és gyaníthatóan Svájcba juttatott vagyon fejében a tervezet szerint nem adnának a károsultaknak semmit, hanem ezen a címen 100 millió dollárt különítenének el a Holocaust rászoruló túlélőinek szociális szükségleteire. 67,2 millió dollár ebből a volt Szovjetunió területén folyó programok fedezetéül szolgálna, a maradék pedig Izrael, az Egyesült Államok, Dél-Amerika és Európa túlélői kapnának. Az elosztást a Claims Conference, a Joint és a nem zsidókat képviselő IOM (Nemzetközi Migrációs Szervezet) felügyelné. A Mazsök a leghatározottabban fel fog lépni a tervezet számunkra hátrányos elképzeléseivel szemben. 800 millió dollárt tartanak fenn a svájci bankszámlák, letétek fedezeteként, amiért az igazolt tulajdonosok vagy örököseik jelentkezhetnek. A kényszermunkások két részletben 500-tól 1000 dollárig terjedő kárpótlást kaphatnak, oly módon, hogy aki a német törvény szerint kap a német alapból, minden további kérvény és eljárás nélkül részesül a svájci alapból is. Akiket a svájci határról visszafordítottak, vagy akiket Svájcon belül deportáltak, a tervezet szerint legfeljebb 2500 dolláros egyszeri juttatásra jogosultak. Az összes érdekelt meg fogja kapni az elosztási tervezetet, és módja lesz azt véleményezni.
2. A német kényszermunkával kapcsolatos kárpótlási törvény szerint igényjogosultak mindazok, akik a német kárpótlási törvényben (BeG) felsorolt lágerek egyikében, vagy a mai Ausztria területén kívül eső helyen hasonlóan rossz körülmények között dolgoztattak. Jogosultak azok is, akiket gettóban kényszerítettek munkára. Külön kárpótlásra számíthatnak azok, akik maradandó egészségkárosodást szenvedtek el a kényszermunka következtében, valamint az orvosi kísérletek áldozatai. Anyagi veszteség címén kárpótlásra tarthatnak igényt mindazok, akik vagyonukat német vállalatok lényeges, közvetlen, és kárt okozó közreműködésével veszítették el (árjásítás). Feltétel, hogy a jogosult 1999. február 16-án még életben volt.
3. A hasonló osztrák törvény szerint kárpótlásra jogosultak azok, akiket a mai Ausztria területén dolgoztattak, és nem esnek a német törvény hatálya alá (Mauthausen a németek „illetékességi körébe” tartozik). Szintén külön kártérítésre számíthatnak a maradandó egészségi károsodást elszenvedettek, valamint – a német törvénytől eltérően – a szüleikkel együtt elhurcolt gyerekek és a fogság alatt születettek is.
4. Minden Ausztriában dolgoztatott magyar zsidó a maximális, 105.000 schillinges kárpótlásra tarthat igényt. A jogosultaknak 2000. február 15-én még életben kellett lenniük.
A német törvényhozás által megítélt kárpótlást a Claims Conference intézi mindazon országokban – így Magyarországon is – amelyek ez ügyben nem kötöttek kétoldalú megállapodást Németországgal. A Mazsök és a Claims budapesti irodája együttműködnek annak érdekében, hogy minden érdekelt a lehető leggyorsabban hozzájuthasson az őt megillető kártérítéshez.
Az osztrák kárpótlási törvény a Mazsök-öt jelöli meg partnerszervezetként. A Mazsök személyre szóló levélben fog mindenkit értesíteni a teendőkről, függetlenül attól, melyik törvény érvényes rá. Addig nem kell senkinek külön jelentkeznie egyik szervezetnél sem. A Mazsök internetes honlapján (www.mazsok.hu) folyamatosan jelennek meg a kapcsolódó dokumentumok.
Címkék:2000-10