Kárpótlási fejlemények

Kárpótlási fejlemények

■ A Svájc és a zsidó szervezetek által közösen kialkudott 1.25 milliárd dol­láros kárpótlásról szóló felhívást la­punk közli. A Mazsök augusztus utol­só hetében megkezdte a kérdőívek ki­küldését mindenkinek, aki a szervezet holocaust-túlélőkről szóló nyilvántar­tásában szerepel. A kárpótlásról szóló sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy a kérdőívet annak is érdemes kitölteni és visszaküldeni, aki nem tud arról, hogy a deportálásban végzett kényszermunkájából vagy elrabolt vagyo­nából svájci cégek haszonhoz jutot­tak, mert a kárpótlási jogosultság fel­tételei még nem tisztázottak, erről jö­vő tavasszal dönt az az amerikai bíró­ság, amely előtt a kárpótlási eljárást megindították. Az 1.25 milliárd dollá­ros összeg egyaránt szolgálja a közös­ségi és az egyéni kárpótlás céljait Az igények beérkezte után ugyancsak az amerikai bíróság határoz arról, hogy az 1.25 milliárd elegendőnek tekint­hető-e. Ezután tisztázzák majd az elosztás elveit, így a közösségi és az egyéni kárpótlás arányát is. 2000 tavaszán dönt a bíró az elosztás mód­járól, és 2000 őszén kezdődhetnek meg a kifizetések a jelenlegi ütemterv szerint.

■ A Németországban a náci időszak­ban kényszermunkát végzettek kárta­lanításáról nyári számunkban írtunk, úgy néz ki, hogy ez esetben – a kárpót­lások történetében először – a hajdani vasfüggöny két oldalán élő zsidók egyenlő feltételekkel juthatnak majd kártalanításhoz. Ennek kiharcolásában nagy szerepük volt a magyar kényszermunkásokat képviselő ügyvédeknek is. Az e célt szolgáló alapba feltehető­leg a német állam is beszáll majd, hogy az állam és a községek által dol­goztatott kényszermunkások se szen­vedjenek hátrányt. A legutóbbi híradá­sok szerint az ügy húzódik, mert a kár­pótlás céljait szolgáló alapítványba ed­dig beszállt 16 cég valamint az állam nehezményezi, hogy több vállalat nem akar az alap céljaira pénzt áldoz­ni. Miután az ügy húzódik, az alapít­vány élére kinevezett Otto Lambsdorff már nem akart a kifizetésre sem­ milyen határidőt mondani, csupán annyit közölt: igyekeznek, hogy „ne sírhantok, hanem élő személyek kap­ják meg a kárpótlási pénzt”. 1999. szeptember 1-re, a II. Világháború kitörésének évfordulójára valamilyen látványos eredményt szeretnének elérni, bár ez a cél egyre elérhetet­lenebbnek tűnik.

■ Az életüktől és szabadságuktól jog­talanul megfosztott zsidóknak fizetett 30 ezer forintról és az ezt követő til­takozásokról hírt adott a sajtó. Nyár elején Tordai Péter, a Mazsihisz el­nöke és Schweitzer József országos főrabbi találkoztak Orbán Viktor mi­niszterelnökkel, és elvben megálla­podtak, hogy az érintettek zsidók ál­tal méltatlannak tekintett összeget felülvizsgálják. Az összeg nagysága és kifizetésének időpontja azonban ho­mályban maradt Tordai Péter úgy tá­jékoztatta lapunkat, hogy a labda a kormány térfelén van, ám ez évben aligha várható pozitív fordulat, mert a nyári vízkárok súlyosan próbára tet­ték az ország pénzügyi teherbíró ké­pességét, így feltehetőleg a jövő évig várni kell. Tordai Péter továbbra is a 300 ezer forintos kárpótlást tartaná méltányosnak.

■ A német állam által fizetendő 250 márkás havi járadék ügyintézése igen lassan halad, a beérkezett mintegy kétezer kérelemből hírek szerint havi 50-60-at intéz el a Claims Conference (CC) frankfurti irodája. További rossz hír, hogy ez az összeg sem életjára­dékként, hanem csupán 3 évre, „mél­tányossági” alapon jár, noha a CC ál­lítólag igyekszik a feltételeket újratár­gyalni a német kormánnyal.

Az „alvó biztosítások” ügyében lap­zártánkig nem fejeződtek be a tárgya­lások a károsultakat képviselő World Jewish Congress képviselői, valamint az öt érintett biztosító holding között. Október végére várható megál­lapodás. Miután az Állami Biztosító a holland AEGON tulajdonában van és az AEGON-t is bevonják a megál­lapodásba, van esély a megoldásra.