Kárpótlási fejlemények

Lapzárta után

Kárpótlási fejlemények

A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) ez év februárjában küldte ki a kérdőíveket azoknak az egykori deportáltaknak, akiket 1944-45-ben különböző német üze­mekben dolgoztattak kényszermunkásként. Sebes Gábor­nak, a Mazsök titkárának tájékoztatása szerint mintegy 1200 kérdőívet küldtek vissza, aminek túlnyomó része, mintegy ezer darab megalapozottnak tűnik. A kérdőívet visszakül­dők az aláírt papíron meghatalmazzák Michael Witti mün­cheni ügyvéd irodáját, hogy nevükben lépjen föl az érintett német cégek ellen. Michael Witti Ed Fagan New York-i ügy­véddel együtt több német céggel szemben képviseli a volt kényszermunkásokat Az ügy nem tűnik egyszerűnek, mivel többtucatnyi német cégről lehet szó. Ezek ellen az ügyvédi iroda keresetet nyújtott be amerikai bíróságokon, nem tit­kolva reményét, hogy sikerül majd peren kívüli megállapo­dást elérni, mely esetben a kialkudott kárpótlási összeg húsz százaléka illeti az ügyvédi irodát (Az összeget a Ma­zsök sokallja, de egyelőre ez ügyben nem tesznek lépése­ket). A legújabb fejlemény az, hogy Ed Fagan ügyvéd húsz magyar kényszermunkás nevében újabb keresetet nyújt be New Yorkban, így ők képviselnek majd minden magyaror­szági érintettet. Ettől azt várják, hogy a megegyezésnél meg- kerülhetetlenek lesznek az egykor Magyarországról elhurcolt kényszermunkások, és nem fordulhat többé elő, hogy csak a felét kapják annak, amit nyugaton élő sorstársaik, mint ahogy ez a 250 márkás nyugdíj esetében történt.

A peren kívüli megállapodásra hírek szerint van esély, mi­vel Németország, illetve a német cégek mindenképpen sze­retnék elkerülni a svájci forgatókönyv megismétlődését, amikor amerikai kormánytisztviselők és törvényhozók már bojkott életbe léptetésével fenyegetőztek svájci bankok amerikai leányvállalatai ellen. Német cégek amerikai filiáléi már most is kénytelenek bíróságra járni, és hírek szerint próbálják elejét venni a helyzet elmérgesedésének. A né­met kormány – elkerülendő, hogy maga legyen az egykor rabszolgamunkásokat dolgoztató cégek jogutódja – egy kö­zös alap fölállítására ösztönzi az érintett cégeket, amelyből a hajdani kényszermunkásokat kárpótolnák. A vállalatok vi­szont húzódoznak ettől, és garanciákat kívánnak, hogy az alap létrehozása után többé senki nem fogja őket hasonló követeléssel megkeresni. Ez az elvárás azonban nemigen teljesíthető, mert sem nemzetközi szervezet, sem kormány nem köthet olyan megállapodást, amely a világ számos or­szágában élő túlélőket bármire is kötelezné.

Eddig a Siemens és a Volkswagen hozott létre olyan ala­pot, amely az egykori kényszermunkások kárpótlására szolgál. A két cég erről a magyar napilapokban közzétett hirdetéseiben is tájékoztatott.

A német alkotmánybíróság három éve hozott olyan hatá­rozatot, amely elismeri az egykori kényszermunkások jo­gát arra, hogy az őket „foglalkoztató” cégektől kárpótlást kérjenek. Az alkotmánybíróság az igények benyújtására hároméves határidőt szabott. Sebes Gábor tájékoztatása szerint az ügyvédek megtalálták az elévülés ellenszerét. El­képzelhető, hogy minden egyes kényszermunkás nevében külön-külön keresetet kell benyújtani német bíróságon. A Mazsök irodája folyamatos kapcsolatban áll az ügyvédek­kel és azonnal értesíti az érintetteket, ha erre szükség lesz. Az ügyvédek azonban valószínűleg csak azok nevében tudnak fellépni, akik rabszolgamunkájuk időpontját és a haszonélvező üzem nevét meg tudták adni – tájékoztatott Sebes Gábor. Akiknél ez hiányzik, avagy mezőgazdasági munkán voltak, kizárólag a lágeren belül dolgoztak, vagy valamelyik helyhatóság fogta őket kényszermunkára, azok esetében sajnos kevés a remény.

Egyéb kárpótlási hírek:

• A német humanitárius alapból fizetendő „második 500 márkát” folyamatosan fizetik, és jelenleg már az utol­só 4000 embernek küldendő értesítést postázzák.

• A svájci kárpótlás második, 600 dolláros részének ki­fizetése elől elhárultak a jogi akadályok. Sebes Gábor tájé­koztatása szerint a Mazsök aláírta a megállapodást a sváj­ci alappal, és a kifizetések a technikai kérdések rendezése után, feltehetőleg másfél hónap múlva megkezdődnek.

• A 250 márkás német életjáradék ügyében, melyet a Claims Conference nevű szervezet frankfurti irodája intéz, mintegy hatezer beadvány érkezett a szervezet budapesti irodájához. Ebből eddig háromezer találtatott megalapozott­nak – ezeket továbbították Frankfurtba. A háromezerből – is­meretlen számú beadvány elbírálása után – eddig négyszáz­nak ítélték meg az életjáradékot. A pénzt az érintetteknek már el is kezdtek folyósítani, 1988. júniusig visszamenőleg.

Az „életüktől és szabadságuktól jogtalanul megfosztot­tak” harmincezer forintos kárpótlása ügyében elhangzott tiltakozások egyelőre nem vezettek eredményre. Az Or­szággyűlés Emberi Jogi Bizottságának március 23-i ülésén az MSZP és az SZDSZ részéről javaslatok hangzottak el, melyek szerint a sérelmezett összeget a későbbiekben ki­egészítenék háromszázezerre, ám a kormány ezt az elkép­zelést nem tette magáévá. A Mazsihisz az Alkotmánybíró­sághoz fordult, de egyelőre még a döntéshozatal időpont­ja sem ismeretes.