Karingben, stólában a hívőkkel a sínekre kellett volna ülni

Írta: Dési János - Rovat: Archívum, Belpolitika

Beszélgetés Bulányi Györggyel

Ugyan nevét évtizedekig Magyarországon csak rendőri jelentésekben és szamizdatokban lehetett olvasni, mégis sokan ismerik, mint a magyar bázisközösségi mozgalom alapítóját, Bulányi György piaristát. Egyik méltatója szerint, ha kortársaink közül szentté avatnak valakit, akkor az Bulányi páter lesz. Most egy vele készült hosszabb beszélgetésből idé­zek föl két részletet.

Ha jól tudom, ön rendszeresen tart előadásokat egy keresztényzsi­dó baráti körben. Fontosnak tartja az ilyenfajta közeledést, a kölcsönös előítéletek csökkentését?

Félszázados traumám nekem ez. Ha Magyarországon a kereszté­nyek keresztények lettek volna, és nem a Horthy-, majd a Szálasi-rezsim egyik alrendszerévé válnak, ha­nem Jézus tanítványai maradnak, akkor Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás nem titokban tárgyalt volna a miniszterelnökkel a zsidók deportálásának megakadályozásá­ról, hanem egyszerűen kiadta volna a rendelkezést, és az országból kive­zető vasúti sínekre a papok kivonul­nak karingben, stólában, templomi zászlókkal és ráülnek a sínekre. Az egyházi vezetők közül még senki nem ismerte el, hogy ezt kellett vol­na tenni. Valamikor júniusban meg­írtam a Magyar Nemzetnek, hogy sajnáljuk és szégyelljük a mulasztá­sunkat. Visszatérve a kérdésére: Egy régi barátom hívta életre ezt a bizonyos kört. Amint lehetővé vált, azonnal jelentkeztem, és azóta rend­szeresen találkozunk. Nagyon érde­kes társaság: akad itt ateista zsidó, keresztény zsidó és hozzám hasonló Jézus-vallású, nem zsidó keresztény. Ezzel a baráti társasággal azt sze­retném csinálni, mint a többi kiskö­zösségemmel. Meg kell értetni, hogy nem bosszúra van szükség. A ma­gyarországi folyamat addig megy előre, amíg el nem csattan az első pofon, amíg azok, akik hibákat kö­vettek el, önként visszavonulnak. Amíg nem követelnek fejeket…

Mostanában sokszor hallani ar­rólelsősorban a nem katoliku­soktól –, hogy attól tartanak, me­gint eljön Mária országa, amikor a katolikus hierarchia próbálja meg akaratát, véleményét rákényszeríte­ni másokra.

Kettőn áll a vásár. A hierar­chia mindig is készségesen vállalta volna ezt a szerepet. De ez azért nem csak rajta áll. Én azt tapasz­talom, hogy a készülődő politikai erők mind amellett vannak, hogy jó viszonyt tartsanak fönt a különböző keresztény egyházak hierarchiájával. Most minden politikai párt azzal számol, a választók a szavazás előtt megkérdezik majd a püspöküket, kire voksoljanak. A jelekből arra következtetek, minden eshetősége megvan, hogy a trón és oltár szö­vetsége újra megköttessék. És ez nagyon veszélyes lehet.

Dési János

Címkék:1990-02

[popup][/popup]