Jönnek a gój motorosok, akik még mérgesebbek

Gyűlnek a támogatók is.

Forrás: Népszava

2008. április 18. Miután tegnap megjelent a gój motorosok fenyegetésére adott válaszunk, egész délelőtt „égtek” a telefonvonalak. Sokan, nagyon sokan biztosították szerkesztőségünket egyetértésükről. Civilek is, a Nagy Imre Társaság is és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is.

A Nagy Imre Társaság tiltakozásának adott hangot a szerkesztőségek ellen készülő megfélemlítő akciók miatt, s emlékeztetett rá: a magát „Gój Motoros Egyesület”-nek nevező társaság 2006. október 23-án, az Ötvenhatosok terén, a központi 56-os emlékmű avatásakor motorok bőgetésével nyomta el Kosáry Domokos hangját. Tiltakozik a kormányfő is, aki – a Klubrádió tegnap délutáni adásában – kifejtette: meg kell védeni a demokráciát. Gyurcsány Ferenc is eljön szerkesztőségünkhöz április 29-én, hiszen szerinte a demokratikus politikai közösségnek tennie kell a dolgát, aktívnak kell lennie az ilyen megfélemlítő akciók esetén, miként az nemrég a Hollán Ernő utcai jegyirodánál történt. Meg kell mutatni, hogy többen vagyunk, mint a szélsőségesek – fogalmazott. A kormányfő utalt arra is, hogy egyes országokban tiltják a félkatonai, egyenruhás szervezetek felvonulását, ám hazánkban nincs ilyen szabály.

*

Kaptunk levelet az egyesület elnökétől, Mészáros Imrétől is. Ennek lényege:

T. Andrassew Iván!
Látom ma már a fölfújt hobirobogós cicahorda tagból előléptem aranyossá, bár nem emlékszem, hogy ilyen közel kerültünk volna egymáshoz. Azt is sajnálattal állapítom meg, hogy Önnek elgurult a gyógyszere és most már arra kényszerít, hogy jogi uton is elégtételt vegyek. (… Itt idézetek következnek mindabból, amit sértőnek talál azok után, hogy ő zsidózott, fenyegetett és buzizott.) Ellentétben Önnel, mi nem szóltunk és nem is fogunk szólni barátainknak, mert ez privát ügynek tekintjük! Jelzem azt is, hogy a megjelölt időpontban és a helyszínen ott leszünk pontosan, ahogy szoktunk minden esetben! Bármennyire is az a célja, hogy provokáljon engem és társaimat, el kell, hogy keserítsem – NEM TUD!!! Ha már elnézést nem tud kérni tőlünk és soraiból azt is látom, hogy zsigerből utál bennünket, jól válogassa össze az embereit! Minősíthetetlen cikkére utólagos engedelmével nem reagálok, mert a neveltetésemből adódóan egy bizonyos szint alá nem süllyedek! De azt megígérhetem, és ezt se vegye fenyegetésnek a Bíróságon választ kap minden Ön által felvetettekre!

                                                                                        Mészáros Imre

 

Nagy élénkülés volt a gój motorosok fórumán is. A tegnapi írásunkban idézett rasszista szövegeket ravaszul moderálták – törölték. Természetesen mi még ravaszabbak voltunk: idejében lementettük őket. A motorosok felettébb háborodottak.

Gombóc Arthur: Szervusztok Barátaim! Döbbenten olvasom egy beteg elme parttalan acsarkodását.

Starsky: Sziasztok! Imi, lehetséges, hogy veletek motorozzak 29-én?

Imi Blues: Üdv Starsky! Ahogy jeleztem minden hobbyrobogós cicahordának nevezett motorost várunk, aki kikéri magának ezt a titulust Magyarországon!

KUVIK: Nem találom a szavakat, ez döbbenetes! Fenyeget, uszít, gyűlöletet kelt. Normális ez az ember? De nem csak minket: a köztiszteletben álló Lázár fivéreket, Pörzse Sándort, nagyon sok jó érzésű MAGYAR embert is. Hogy jön ő ehhez? Antiszemiták? Csak annyira, mint amennyire ő szemita!!! Imi igazad van, csak a jogi út marad lassan. Irány a 26:0… (Ez a 26:0 arra vonatkozik, hogy a gój motorosok 25-ször nyertek a sajtó ellen.)

*

Kaptunk támogató leveleket is:

Igen tisztelt Andrassew Iván!
Nagy tisztelettel, és egyetértéssel olvastam a goj motorosok vezetőjének írt válaszlevelét. Valóban igaza van. Elég már a fenyegetésekből. Észre kell téríteni az ilyen, és hozzájuk hasonlókat. Nagyfiuknak képzelik magukat, pedig törpék. Csak együtt, tömegben érzik magukat erősnek és csak addig, míg meg nem mutatjuk, hogy mi nem félünk, többen vagyunk, és elegünk van belőlük. Nem tudom, hol tanultak történelmet. Ők a szép szóra süketek, csak a határozott tiltakozást látom célravezetőnek. Tudom, vannak akik, nem tartják komoly erőknek őket. Először Németországban sem voltak azok, és mi lett belőle. Ott is megfélemlitéssel, gyújtogatással kezdték. Egyszóval, egyetértek önnel és ha tehetem én is ott leszek ápr. 29.-én. Remélem elegen leszünk ahhoz, hogy ne kelljen félnünk.

                                                                                                B. L.-né

Kedves Iván!
Most olvastam el a mai Népszavában a goj motorosok vezetőjének írott leveledet, s nem is tudom, mikor olvastam utoljára szöveget, ami ekkora örömet, valósággal – nem túlzok! – katartikus élményt okozott volna. Engedd meg, hogy kifejezzem a nagyrabecsülésemet, a csodálatomat, hogy levegyem a kalapomat, hogy megszorítsam a kezedet, hogy biztosítsalak őszinte rokonszenvemről, s ha megengeded, a barátságomról. Azt hiszem, azt remélem én is, hogy ezekben a hetekben fordulat áll be ezen a téren a magyar közéletben, s ebben Neked elévülhetetlen lesz az érdemed. Nem szabad csupán a spontán lelkesedésre hagyatkozni – gondolom, ezt Te is tudod, s teszed – jól meg kell szervezni a dolgot. (Természetesen én is fölmegyek Miskolcról Pestre – remélem, nem egymagamban.)

                                                                                    Debreczeni Jóska

Tisztelt Andrassew Iván Úr!
Kérem fogadja őszinte nagyrabecsülésemet és köszönetemet munkássága és hangsúlyozottan a Népszava mai számában megjelent írása okán. Mai írása méltán váltja ki az erőszakot, a náci hordák randalírozását elitélő emberek tiszteletét és elismerést. Mai írásáért köszönet illeti, hiszen ráirányítja ismételten a figyelmet arra, hogy az egész társadalomnak határozottan és bátran fel kell lépni az akár motoron, akár bakancsban félelmet keltő náci gazemberek ellen. A Népszava hűséges előfizetőjeként mindig érdeklődéssel olvasom írásait. Bátor és igaz emberi kiállása, melynek ma megjelent írásában is tanújelét adta, példaként szolgálhat minden tisztességesen gondolkodó embernek. Egyszerű nyugdíjasként is szeretném erősíteni Önt küzdelmében. Személyes jelenlétemmel is szeretném bizonyítani, hogy nem félünk a megfélemlítést célzó demonstrációt szervező motoros hordától. Meg kell mutatnunk, hogy valóban nem félünk. Április 29.-én reggel ott leszek a szerkesztőség előtt és erre biztatom ismerőseimet is.

                                                                                       Tisztelettel: P.I.                                                                 

(Népszava)

*

Tiltakozás!
2008. április 29-én szerkesztőségek ellen készül megfélemlítő akcióra a magát „Gój Motoros Egyesület”-nek nevező társaság. A legismertebb ilyen jellegű demonstráció 2006. október 23-án, az Ötvenhatosok terén zajlott, amikor a központi 56-os emlékmű avatásakor motorok bőgetésével nyomták el a tudós Kosáry Domokos hangját. A szónokot, az ünnepet, a hallgatóságot a nemzetközi közvélemény előtt alázták meg. A magyar közélet szégyene, hogy ez következmények nélkül maradt. Így azóta is bárhol, bármikor végre lehet hajtani megfélemlítő akciót a szólásszabadság nevében. A megfélemlítés azonban nem véleménynyilvánítás, hanem a véleménynyilvánítás szabadságának akadályozása. Tiltakozunk az ellen, hogy a magyar belpolitikai életet szélsőséges csoportok destabilizálják, hogy a lelki terrort a hatóságok a véleménynyilvánítás körébe sorolják.
Bitó László író, Buda Péter vallástörténész, Eörsi László történész, Fleck Zoltán jogszociológus, Ormos Mária történészprofesszor, Vágó István újságíró, valamint a Nagy Imre Társaság budapesti szervezete nevében Donáth Ferenc orvos.