Jónás a Rumbach utcában
Nol/2008. június 12. Cégérük: Budapesti Zsidó Színház. Programszerűen fontos mindhárom szó. Budapestiek, akik itt és most élnek, írnak, közönséget gyűjtenek maguk köré. Zsidók – vagy a zsidó kultúrával rokonszenvezők. És színházat csinálnak. Színházat, nem elkülönülést, hanem közfogyasztásra alkalmas szórakoztatóhelyet (értsük bár a fogalmat a legszűkebb vagy legtágabb értelemben).
Láttam tőlük Moličre, Csehov, Molnár Ferenc testre szabásokat. Mostani bemutatójuk címe: Jónás könyve. Alcíme jelzi – és egyben előadói és feldolgozói modorát – a bibliai mesének: avagy Nyögés a vége. Utal rá, hogy a próféta vonakodik beteljesíteni feladatát, lemenni Ninivébe, kihirdetni az Úr lesújtó véleményét – a ránk erősen hasonlító – város erkölcseiről. Műfaji meghatározásként a szójátéknál erősebb játékosságukra utal: „fajfájás egy felvonásban”. Írták társzerzésben: Mózes és Mordecháj ben Ávrohóm (az író-rendező Vajda Róbert). Az utóbbi társszerzése azon nyugszik, hogy magától értetődő természetességgel szólaljon meg a próféta archaikus emelkedettségtől mentesen a mai alternatív kocsmák fiatalságának hitelesen nyegle, de tagadhatatlanul színesen leleményes és tömören kifejező nyelvén.
Az RS9 Színházban megtartott előadás frivolan közelíti meg a vallást és hagyományait. Főszereplője, Jónás: Sebő Ferenc. Tiszta tekintet. Tiszta szövegejtés. Tiszta éneklés. Elfogulatlan köznapiság a kivételes bibliai helyzetekben. Rituálisan mindvégig a középső, a közösséggel szembeforduló kiemelt helyet foglalja el a játéktérben. Mérő Vera, Koltai Zsuzsi, Bárász Tamás, Jávor Bence, Gábor Péter „Yeti”, Janklovics Péter, Cziráki Gergely, Vajda Róbert szatirikusan elszínezett karakterszerepeket játszanak. Lábán Katalin, a produkciónak otthont adó színház igazgatónője tüll háttér mögött misztikus jelenéssel ellenpontozza a rikító karaktereket. Széles karimájú kalapban beül a többiek közé a mai Ninive gyilkos humorú budapesti jellemképleteinek egyikeként.
Idén június 9-10-re esik a Savuot, a hetek ünnepe, a kinyilatkozás napja. A színjátékot követte a vallási hagyomány szerint a Szentírást magyarázó előadások és szemelvények fölolvasása.
Megkapó és megható a Jónás könyve eleven tiszteletlensége, játékos továbbgondolása a vallási szövegeknek. Annak dokumentálása, mit gondol egy mai fiatal a vallásról, mit hasznosít mindennapjainak megértéséhez az erkölcsi előírásokból.
