Jelentés a szövetség helyzetéről
A BZSH és a Mazsihisz képviselő-testületének minden tagja megkapta dr. Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnökének fenti című összeállítását, amelyik részben az 1995. december és 1997. április közötti időszakban tartott Mazsihisz-vezetőségi ülések jegyzőkönyveit kivonatolta, részben az elnök észrevételeit tartalmazta a Mazsihisz költségvetésének szerkezetéről, a hagyatéki ügyekről, a nemzetközi zsidó szervezetekkel fenntartott kapcsolatokról. E jelentésből közlünk részleteket.
A vezetőségi ülések
1996. szeptember 8.: Az ülés áttért a közösségi kárpótlás ügyeinek tárgyalására. Vita bontakozott ki arról, hogy helyes volt-e a Mazsihisz vezetőinek tette, amikor a vezetőség hozzájárulása nélkül küldték el a kuratóriumi tagok névsorát.
Dr. Olti Ferenc hangsúlyozta, hogy a vezetés teljesen lükének nézi a vezetőséget, lényeges kérdésekben kamarillapolitikát folytat, olyan javaslatokat tett, amelyeket nem egyeztetett senkivel, abszolút kontroll nélkül működik. Határozati javaslatként kérte megszavaztatni: a vezetőség sajnálattal veszi tudomásul, hogy ebben az ügyben eljáró tárgyaló személyek semmibe vették a testületet, és nélküle hozták meg a személyi döntést.
A szavazás során a javaslat nem kapta meg a többséget, így az elvetésre került.
1996.október 23.: Zoltai Gusztáv ismertette a gimnázium építésével kapcsolatos sajtótámadásokat. Hangsúlyozta, hogy minden szabályszerűen történt, a döntések nem egyszemélyiek, hanem kollektívek voltak.
Dr. Olti Ferenc az oktatás helyzetéről és a javasolt lépésekről tartott tájékoztatást. A reguláris zsidó oktatási intézményekben az 1357 diákot igen kevésnek ítélte. Nagy hibának tartotta, hogy a hitközség vezetői nem szentelnek kellő figyelmet az oktatási intézményeknek, és ez azt az érzést kelti az iskolák vezetőiben, hogy nem figyelnek rájuk.
Dr. Engländer Tibor hangsúlyozta, hogy az oktatásügy stratégiájának kérdése a hitközség létezésének komplex koncepciójától függ. Az alapvető problémát abban látta, hogy a hitközség nem tud a fiatalsággal megfelelő kapcsolatot kialakítani.
1996.április 27.: Feldmájer Péter: „Hogy az intézményrendszer fenntartásához szükséges anyagi támogatást meg tudják-e szerezni a hitközségek a magyarországi zsidóságtól, az két dolog függvénye: az egyik a zsidóság gazdasági helyzete, a másik a hitközségek erkölcsi hitele és hatása. Az utóbbi időszakban a hitközségek hatása csökkenő, és ez összefügg a vezetés, az adminisztráció munkájával…
Amennyiben nem sikerül ezeket a tendenciákat megfordítani, és nem sikerül a hitközségeket olyan intézményként működtetni és elfogadtatni, hogy a közösség elhiggye az abszolút erkölcsi tisztaságot és az anyagi korrektséget, elhiggye, hogy az egész szervezet kizárólag a köz hasznára dolgozik, úgy ennek komoly anyagi kihatásai lesznek, hiszen az adományozók csak ilyen hitben adományoznak…
Az elmúlt hat év tapasztalatai azt is mutatják, hogy a jelenlegi vezetési rendszer megfelelő operativitással működik, ugyanakkor magában hordja azt a veszélyt, hogy egy vagy két ember dönt minden kérdésben. Ez pedig megnöveli a hibás döntések veszélyét, és kiszolgáltatja a döntéshozóknak az embereket, a különböző intézményeket.
Az ügyvezető igazgatónak – mint az adminisztráció vezetőjének és mint a döntések meghozójának – kontrollja nem megfelelő, a társadalmi ellenőrzést felette csak formálisan gyakorolja a vezetőség. Ez a testület legfeljebb havonta ülésezik, így a napi döntésekbe nem tud belefolyni, a kontrollt. Így az elnöknek kell biztosítani, ami vagy érvényesül, vagy nem, a szervezeti biztosítékai gyöngék…
Meg kell határozni a jövőbeli stratégiát. Ebbe tartozzon az alapszabály módosítása. Kizárólag olyan módosítások képzelhetők el, amelyek erősítik a nem kellően működő demokratikus formákat, amelyekkel jobban biztosítható a nyilvánosság és a társadalmi ellenőrzés. Jelentős csoportok ellenzik az ezzel kapcsolatos további lépéseket, sőt igyekeznek az eddigi jogokat megkurtítani. Erre volt igen veszélyes példa az a javaslat, hogy a közgyűlések legyenek zártak. Tehát a Mazsihisz egyetlen fórumát, amely nyitott mindenki előtt, be akarta záratni, és ezzel a szélesebb társadalmi kontroll lehetőségét megszüntetni.
A nemzetközi zsidó szervezetekkel fenntartott kapcsolatok
A Mazsihisz tagja a legfontosabb nemzetközi zsidó szervezeteknek. A Zsidó Világkongresszus kelet-európai irodája Budapesten működik… A részére érkezett anyagokat nem adja át a magyarországi zsidóság vezetőinek, így az a sajátos helyzet állt elő, hogy azokban az országokban, ahol nincs ilyen iroda, a ZSVK anyagai a hitközségek rendelkezésére állnak, míg Magyarországon nem!
A nemzetközi tanácskozásokon a Mazsihisz vezetői és a külügyi osztály vezetője vesznek részt. Más országokban több embert igyekeznek bevonni, és ezek különböző szervezetekben képviselik országuk zsidóságát.
A Mazsihisz igyekszik nemzetközi összefüggések esetében előre koordinálni tevékenységét, de ez nem mindig jár sikerrel. A nemzetközi zsidó közösség bojkottálta az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadulásának 50. évfordulóján rendezett hivatalos lengyel állami megemlékezéseket, az Európai Zsidó Kongresszus külön is felhívta az egyes tagszervezeteket, hogy attól tartsák magukat távol. Ennek ellenére a külügyi osztály vezetője és az Új Élet főszerkesztője el fogadta a lengyel kormány meghívását, és részt vett a többi szervezet által bojkottált rendezvényen. Ez igen bonyolult helyzetet teremtett, és rámutatott arra a valós tényre, hogy egyesek nincsenek tekintettel a világ zsidóságának érdekeire.
Hagyatékok
A Mazsihisz részére juttatott hagyatékokról az elnök szúrópróbaszerűen vizsgálatot folytatott arról, hogy a Mazsihisz milyen vagyontárgyakat szerzett, milyen feltételekkel, és mi lett a vagyontárgyak sorsa.
A megvizsgált hagyatékok a következők:
1. M. örökhagyó egy XIII. kerületi egyszobás lakást, egy vidéki zártkerti ingatlant, 316 000 Ft értékű ingóságot, 500 000 Ft tőkekövetelésű betétkönyvet, 829 000 Ft értékű nemesfém tárgyat hagyott a Mazsihiszre azzal, hogy a hagyatékot közjóléti célra és az Újpesti Szociális Otthon ápoltjaira kell fordítani.
Nem állapítható meg, hogy a végrendeleti célok megvalósultak-e.
2. W. 268 000 forint értékű ingóságot, közel 800 000 forint értékű kárpótlási jegyet, több mint 2 millió forint értékű valutát és több mint 4 millió forint tőkéjű betétkönyvet hagyott a Mazsihiszre azzal, hogy felerészben a rabbiképzőre, felerészben a szeretetkórházra kell fordítani.
Nem állapítható meg, hogy a végrendelet céljai megvalósultak-e.
3. B. egy VI. kerületi öröklakást hagyott a szeretetkórházra, 1,5 millió forint értékben.
Nincs nyoma annak, hogy a Mazsihisz közgyűlése az ingatlan eladásához hozzájárult volna.
4. Z. egy II. kerületi öröklakást hagyott a szeretetkórházra.
Nem állapítható meg, hogy a közgyűlés az eladáshoz hozzájárult volna.
5. M. és F. egy XIII. kerületi öröklakást, különböző ingóságokat hagyott a Mazsihiszre azzal, hogy a szeretetkórházra kell a hagyatékot fordítani.
Nem állapítható meg, hogy a közgyűlés az ingatlan eladásához hozzájárult volna, és hogy a végrendelet céljai teljesültek-e.
6. V. egy VII. kerületi öröklakást, különböző ingóságokat, betétkönyveket, ékszereket hagyott a Mazsihiszre kb. 1,5 millió forint értékben, továbbá kb. 1,5 millió forint értékű valutát, azzal, hogy a hagyatékot a szeretetkórházra kel fordítani.
Nem állapítható meg, hogy a közgyűlés hozzájárult-e az ingatlan eladásához, és a végrendelet célja megvalósult-e.
7. L. egy V. kerületi lakást hagyott a Mazsihiszre több mint 8 millió forint értékben, egy kb. 900 000 forint értékű balatoni ingatlant, kb. 80 000 forint tőkekövetelésű betétkönyvet és 300 000 forint értékű devizát, azzal, hogy a szeretetkórház javára kell a hagyatékot fordítani.
A budapesti ingatlan bérbeadás útján került hasznosításra, a balatoni ingatlan eladása folyamatban van. Nem állapítható meg, k hogy a végrendeleti célok érvényesültek-e.
8. L. különböző betétkönyveket és értékpapírokat hagyott a szeretetkórházra, kb. 500 000 forint értékben azzal, hogy a hagyatékot a betegek jobb ellátására kell fordítani, és a Dohány utcai zsinagógában az örökhagyó és szülei emlékére emléktáblát kell állítani. Nem állapítható meg, hogy a hagyatéki célok teljesültek-e.
9. G. néhány ékszert, és több mint 200 000 forint tőkekövetelésű takarékbetétkönyvet, továbbá 500 USD-t hagyott a szeretetkórházra.
10. S. egy XVI. kerületi ingatlan fele részét hagyta a szeretetkórházra, továbbá 200 000 forintot a budapesti zsidó iskolákra, azzal, hogy a pénz kamataiból nem a legjobban tanuló, hanem a legérdemesebb, szegény sorsú tanulókat kell jutalmazni.
Nem állapítható meg, hogy az ingatlan eladásához a közgyűlés hozzájárult volna. A végrendeleti célok részben teljesültek, mert a diákok jutalmazása megtörtént.
11. K. egy XIII. kerületi öröklakást a szeretetkórházra hagyott.
Nem állapítható meg, hogy a közgyűlés hozzájárult-e az ingatlan eladásához és hogy a végrendeleti célok teljesültek-e.
12. L. egy XII. kerületi házat 4,5 millió forint értékben hagyott a szeretetkórházra, a Mazsihiszre és az Anna Frank Gimnáziumra, míg több mint 200 000 forint értékű ingóságot a Szociális Segély Alapítványra.
A végrendeleti célok csak részben teljesültek. Az Anna Frank Gimnáziumnak a végrendelkező meghagyta, hogy az örökölt hagyatékból létesítsen L. A.-emlékdíjat, amelyet azok a diákok kapjanak, akik a magyar nyelv és irodalom, valamint az idegen nyelvek területén a legjobb eredményt érik el. Az ingatlan eladását a BZSH elnöke saját hatáskörébe vonta, és nem állapítható meg, milyen felhatalmazás alapján került az értékesítésre. A befolyt jövedelem végrendelet szerinti negyedrészét nem adták át az Anna Frank Gimnáziumnak, így az emlékdíj alapítása formálisan nem történt meg, ugyanakkor a díj kitűzésre került. Az oktatási törvény szerint az oktatási intézmény önálló jogi személy, így a végrendeletnek megfelelően az ingatlanvételár negyedrészét át kellett volna adni.
13. K. egy kaposvári ingatlan 4/21-ed részét hagyta a szeretetkórházra.
Nem állapítható meg, hogy az eladáshoz a Mazsihisz közgyűlése hozzájárult-e.
14. W. Ö. kb. 2,5 millió forint értékű értékpapír 30%-át hagyta zsidó szeretetotthonokra.
Nem állapítható meg, hogy a végrendeleti célok teljesültek-e.
15. A. egy V. kerületi öröklakást több mint 2 millió forint értékben és több mint 200 000 forint értékben értékpapírokat hagyott a szeretetkórházra azzal, hogy azt az ápolt és gondozott idős betegek életkörülményeinek javítására kell fordítani.
Nem állapítható meg, hogy a közgyűlés az eladáshoz hozzájárult volna, és hogy a hagyatéki célok teljesültek-e.
16. B. 1100 forint (azaz egyezeregyszáz) értékű ingóságot hagyott a szeretetkórházra.
17. M. 1 300 000 forint értékű betétkönyvet és különböző ékszereket hagyott a Mazsihiszre.
18. S. 50 000 forint értékű betétkönyvet a szeretetkórházra, másik 50 000 forint értékűt az Alma utcai szeretetotthonnak hagyott.
19. G. egy IX. kerületi lakást, egy XVII. kerületi gyümölcsöst és kb. 1,4 millió forint értékű betétkönyv 4,2735%-át hagyta a Mazsihiszre.
Nem állapítható meg, hogy az ingatlan eladásához a közgyűlés hozzájárult volna.
20. F. több mint 500 000 forint értékű ingóságot hagyott a Mazsihiszre.
21. K. egy XI. kerületi lakást hagyott a szeretetkórházra.
Nem állapítható meg, hogy az ingatlan eladásához a közgyűlés hozzájárult volna.
A fenti leltárhoz Feldmájer Péter a következő megjegyzéseket fűzte: A Mazsihisz alapszabálya szerint az ingóságok elidegenítéséhez a vezetőség hozzájárulása kell. Az elmúlt hat évben az adminisztráció ilyet nem kért a vezetőségtől, s így nem is kaphatott. Ebből következik, hogy a jelenlegi eljárás alapszabály-ellenes… Problémát jelent az is, hogy nincs olyan összesített leltár, amely egyértelműen és összességében mutatná, milyen vagyontárgyak kerültek öröklés útján a Mazsihisz tulajdonába, és ezzel kizárja a nyilvánosság ellenőrzési lehetőségét.
Címkék:1997-06