Játék a tűzzel

MÍG EGYFELŐL megnyugtató nyi­latkozatok hangzanak el a demokratikus pártok és vezető személyisé­geik részéről, melyek elítélik az antiszemitizmust, másfelől számos olyan cikk is napvilágot látott az utóbbi idők magyar sajtójában, mely épp ezt az elítélendő antiszemitiz­must szólaltatta meg és élesztette. Ez a kettősség nehezen tartható. Ideje, hogy a magyar politika for­málói – bármely oldalhoz tartozza­nak is – egyértelmű magatartást ta­núsítsanak, és gondoskodjanak ar­ról, hogy a gyűlölködés ne juthasson szóhoz a tömegkommunikációban.

A magyar zsidóság nem hajlandó többé tudomásul venni, hogy több­ezres példányszámú lapokban bün­tetlenül lehet terjeszteni gonosz és ostoba vádakat. És elfogadhatatlan, hogy egyesek valamiféle új – bár burkolt – numerus clausus beveze­tését, vagy a zsidó értelmiség más módon történő visszaszorítását igé­nyeljék. Nem békélhetünk meg töb­bé azzal sem, hogy ránk kényszerít­sék a dilemmát: vagy föladjuk ön­magunkat, vagy ha ragaszkodunk másságunkhoz, akkor idegeneknek nyilvánítanak és megvonják tőlünk a magyar ügyekbe való beleszólás jogát.

Az antiszemita érzületek külön­böző színvonalon, egyszer kulturált és burkolt formában, másszor („pedagógiai célzattal” közölt olvasói le­vél gyanánt) durva és primitív meg­szövegezésben bukkantak fed a saj­tóban. Bár nem mindegy, milyen szándékok vezették a szerkesztőket, amikor antiszemita írásoknak adtak helyet, a lényeg mégsem a szándék, hanem a tény: ezek az írások meg­jelentek.

Úgy véljük, vannak dolgok, ame­lyekről nem lehet és nem szabad új­ra meg újra vitát nyitni. Hogy létezett-e az auschwitzi halálgyár, az nem képezheti vita tárgyát még „tu­dományos elemzés” formájában sem. Olyan otromba vádaskodás, mint az Úton című debreceni hetilap január 11-i számában közölt „olvasói hozzá­szólás”, még vitavezetői vagy szer­kesztői megfontolásokból sem jelen­het meg tisztességes lapban. A zsi­dóság mivoltát és szerepét megvilá­gítani a tájékozatlanok előtt a té­nyek ismertetésével lehet, ezt pedig nem a hazugságok és rágalmak csokrának prezentálásával kell kez­deni.

A magyar zsidóság közösségei és szervezetei akcióbizottságot állítot­tak fel az antiszemitizmus elleni összehangolt fellépés végett. Az ezen belül létrehozott jogászcsoport haladéktalanul fel fog lépni minden esetben, amikor antiszemita sajtóközlemények szerzőivel, az ilyen írásokat publikáló lapok felelős szerkesztőivel szemben bűnvádi vagy sajtójogi eljárásnak van helye. A nyilvánossághoz és az illetékes jogszolgáltató szervekhez fordul akkor is, ha netán elmaradna a hatósági intézkedés a zsidó közösség elleni gyűlöletkeltés büntetőjogilag szankcionálandó eseteiben.

Tudjuk és látjuk, hogy olykor virágnyelven, sőt körmönfont módon fogalmazott írásokban szólal meg a zsidókkal szembeni gyűlölködés. A Szombat olvasói tapasztalhatták, hogy az ilyen írásokkal is szembeszállunk. Szerzőik nem bízhatnak abban, hogy mivel ügyesen kikerül­ték a büntető törvénykönyv cikke­lyeit, majd zavartalanul élvezhetik sikerüket a nekik titokban vagy ta­lán nyíltan is) tapsolók körében. Gondoskodni fogunk róla, hogy ország-világ előtt megszégyenüljenek.

Nem tűrjük el, hogy egy antidemokratikus kisebbség a magyar nemzet tiszteletet parancsoló jogaival és hazafias érzéseivel visszaélve a húszas évek szellemét próbálja meghonosítani. És ha emiatt a zsidók szellemi terrorjáról panaszkod­nak, annál rosszabb nekik.