Jaj Mamele (-ház)!

A Szombat februári számában írtunk a Mamele-házról, az alakuló idősek otthonáról. Akkor az egyik kezdeményező nyilatkozott A Hitközségről érkezett visszhangok nyomán most Dr. Feldmájer Pétert, a MAZSIHISZ elnökét kérdeztük a vállalkozásról.

Mi a MAZSIHISZ vezetőinek véleménye erről a kezdeményezésről?

-A MAZSIHISZ vezetősége és a BZSH elöljárósága együttes ülésén többször foglalkozott ezzel az üggyel. A vezetőséget elsősorban az érdekelte, hogy az otthon létrejöttének milyen az anyagi vonzata a MAZSIHISZ-re, vagy a BZSH-ra. Egy-két kivétellel azzal a többség egyetértett, hogy igen jó kezdeményezésről van szó, és azt valamilyen formában támogatni kell. Ugyanakkor nem éreztük teljesen világosnak az ügy hátterét.

-De hiszen a nyilatkozat szerint a Mamele-ház Alapítvány egyik létrehozója a Hitközség.

-A nyilatkozatból nem derült ki, hogy pontosan mit fed ez a meghatározás. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége nem vesz részt az Alapítványban, az alapító okiratot a Budapesti Zsidó Hitközség írta alá. Ez azonban feltételes aláírás, hiszen az Alapítvány létrehozását, vagy az abba történő belépést mindkét szervezetnél a közgyűlésnek kell határozatilag jóváhagynia. Én nem vagyok tagja a Budapesti Zsidó Hitközségnek, így a közgyűlésnek sem, de mint kívülálló, azt hiszem, hogy a közgyűlés utólagos jóváhagyásának nem lesz akadá­lya, mert az alapítvány nemes ügyet szolgál.

-Akkor mi a probléma?

• A legfőbb problémát eddig a nyilvánosság hiánya okozta. Az alapítvány kurátorai a MAZSIHISZ, illetve a BZSH vezető tisztségviselőinek, Beer Ivánnak és Landeszman Györgynek házastársai. Ezért különösen fontos az, hogy ebben az ügyben minden lépésről részletesen értesüljön a zsidó közvélemény, és megfelelő módon véleményt tudjon nyilvánítani. Nagyon fontos az, hogy az anyagi összefonódásnak még a gyanúja se merülhessen fel.
• Voltak erre utaló jelek?
• Ezt nem mondhatnám, de az eredeti elképzelés a lehetőséget nem zárta ki! Azt kérte ugyanis, hogy a Hitközség bocsássa egy ingatlan használati jogát az Alapítvány rendelkezésére. Azáltal az ingatlan kikerült volna a hatásköréből, mert a haszon a működtetőket illette volna meg. Ez azonban a múlt. A jelenlegi állapot szerint az Alapítvány bérbeveszi a hitközségi ingatlant, és olyan bérleti díjat köteles fizetni, amely a piaci viszonyoknak megfelel. Az más kérdés, hogy a bérleti díjat esetleg úgy is kiegyenlíthetik, hogy a Hitközség által kijelölt személyeknek helyet biztosít a házban.
• Ön szerint mikor lehet megnyitni ezt az intézményt?
• A legutóbbi számban írt nyilatkozatban a realitások és a vágyak keverednek. Azt az ingatlant, ahol majd megnyílik a Mamele-ház, még nem sikerült megszereznie a MAZSIHISZ-nek, remélem erre hamarosan sor kerül. Ha ez megtörténik, akkor a MAZSIHISZ közgyűlése eldönti, hogy át kívánja-e adni a BZSH-nak az ingatlan tulajdonjogát. És arról is határoz majd, hogy azt az Alapítványnak bérbe kívánják-e adni, vagy esetleg más célra használják, például üdülőként működtetik. Erről a vezetőségnek kell döntenie, bár ez nem alapszabályi előírás, mégis figyelemmel az ügy személyi összefüggéseire, ezt mindenképpen szükségesnek tartom. Senki sem kerülhet olyan helyzetbe, hogy a zsidó közösségben betöltött vezetői pozícióját haszonszerzésre használja fel. Ugyanakkor minden érdemleges kezdeményezést támogatnunk kell, még akkor is, ha a körülmények folytán a döntéseket alapos vizsgálatnak kell megelőznie. Remélem, hogy nemsokára megnyílik az első Mamele-ház, és a haszonból a működtetők a piac kemény szabályai szerint újabb és újabb házakat építettnek.

N.É.