Ismét nyugtalanság az orosz zsidó vezetésben

Berel Lazar főrabbit, a lubavicsi mozga­lom oroszországi vezetőjét beválasztot­ták a Kreml vallásügyekkel foglalkozó ta­nácsadó testületébe, ahol az összes na­gyobb oroszországi felekezet képviselői is helyet foglalnak. Vlagyimir Putyin el­nök 1999-es győzelme óta a rabbit és az általa vezette mozgalmat az orosz állami vezetés kifejezetten favorizálja. Az orosz zsidóság többi alakját viszont roppantul idegesíti ez, hiszen Adolf Sájevics, a másik főrabbi így nem számíthat ilyen jellegű „központi” támogatásra. A prob­léma háttere politikai, hiszen Sájevics mögött az Orosz Zsidó Kongresszus áll, melynek kreátora a jelenleg Spanyolországban tartózkodó és ott az orosz kor­mány kiadatási kérelmét „váró” Vlagyi­mir Guszinszkij. Sájevics beszámolt ar­ról, hogy a lubavicsiak havi ezerötszáz dolláros fizetést és a tiszteletbeli főrabbi tisztjét ajánlották fel neki arra az estre, ha feladja posztját Moszkva legfonto­sabb zsidó imahelyén, a Korál Zsinagó­gában. Sájevics kerek-perec visszautasí­totta az ajánlatot. Lázár viszont azokat a vádakat utasította vissza, miszerint ő csak lubavicsi mozgalmát, illetve az álta­la vezetett Zsidó Közösségek Federációját képviselné a Kremlben. Sájevicset, aki az 1980-as években tért vissza a bu­dapesti Rabbiképző Intézetből Moszkvá­ba, Putyin hatalomra kerüléséig az orosz zsidóság vezető személyiségének tekin­tették. 1990 után azonban a lubavicsi mozgalom „tarolt” Oroszországban, és most még állami támogatásra is számít­hat. A Chabad vezetői azt állítják, hogy ők képviselik a hitközségek többségét. Oroszországban mintegy hatszázezer zsidó él, akiknek képviseletéért már rég­óta folyik a küzdelem. A Chabad egyik vezetője nemrég azzal vádolta meg az ellentábort, hogy a moszkvai Korái zsi­nagógában tett látogatása során bele akarták fojtani a mikvébe, és csak lélek­jelenlétén múlott, hogy a merénylők szándéka meghiúsult.