Iskolai ügyeink

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Hazai dolgaink

1989-ben Budapesten a hitközségi gimnáziumba 79 tanuló járt. Ma a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolában és az Amerikai Alapítványi Iskolában, valamint az Anna Frank Gimnáziumban már közel ezer diák tanul. Legújabb intézményünk a Ben Jehuda Alapítványi Óvoda.

Két év alatt tizenkétszeres a létszámgyarapodás, tehát robbanásszerű változás történt, különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy ennek többszöröse az iskolába jelentkező gyerekek száma, és hogy a két új iskola 1994-ig, illetve 1996-ig építi szerkezetét és évenként egy évfolyammal bővül.

A zsidó iskoláztatás újjászületése a kezdeti látványos sikerek ellenére súlyos anyagi és tartalmi problémák közepette folyik. Ezek megoldása a zsidó közösségtől, szervezeteitől és intézményeitől az eddiginél nagyobb erőfeszítést igényelnek. Az új iskolák alapításához elegendő volt a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és más intézmények, a szülők és a pedagógusok lelkesedése és szellemi aktivitása, valamint a két kiváló amerikai zsidó személyiség, Ronald S. Lauder és Albert Reichmann elévülhetetlen anyagi és erkölcsi támogatása. Közismert, hogy eddigi és várható jövőbeni, nemes közreműködésük nélkül nem léteznének ezek az új zsidó iskolák.

A magyar zsidó közösség képes arra, hogy a külföldi zsidó támogatást kiegészítve nagyobb szerepet vállaljon az új iskolaépületek és berendezések létesítésében. Erőteljesebben kellene szorgalmazni, hogy minél előbb visszaadják a volt hitközségi iskolák épületeit, vagy más ingatlannal kárpótolják azokat. Emellett adománygyűjtést kellene kezdeni az iskolák egyes részeinek (laboratórium, könyvtár, zsinagóga, stb.) építésére, átépítésére és berendezésére.

Iskoláinkban tanítják a zsidó hagyományokat, értékeket, és a valláshoz, történelemhez, kultúrához kapcsoló tudásanyagot, és segítséget nyújtanak a magyar-zsidó identitás erősítéséhez. A gyermekeknek élményt, érzelmi többletet jelent a tradíciók, a zsidó értékek megismerése. Mindez konfliktussal is jár, nem könnyű a judaizmus újrafelfedezése, a kettős kötődés kialakítása.

Közismert, hogy külföldön zsidó pedagógiai intézetek segítik a zsidó oktatást és nevelést. Nálunk is ki kellene alakítani ezt a fajta pedagógiai szolgáltató tevékenységet a zsidó tárgyak cirriculumának, taneszközeinek kidolgozására, koordinálására; a tanárképzési és továbbképzési programok és külföldi ösztöndíjak, tanulmányutak megszervezésére, az Izraellel való kapcsolat kiépítésére, a szabadidő tevékenységekkel való foglalkozásra. (A Joint és a Szohnut ilyen jellegű próbálkozásai eddig nem sok sikerrel jártak.)

A zsidó gyerekek többsége az állami és önkormányzati iskolákba jár. A rendszerváltozás az eddig rejtett, elhallgatott antiszemitizmust nyílttá tette.

Egyes iskolákban a gyerekek egyre nyíltabban zsidóznak; a családban, a kortárscsoportokban, vagy a sajtóban hallottak alapján negatív jelzőként (a hülye, vagy a barom szinonimájaként), vagy bántó, gúnyolódó érték­ítéletként használják a zsidó szót. Az egyik új zsidó iskolába iratkozott 12 éves gyerek címezte az igazgatónak a következő sorokat: ,,Most pedig leírom, hogy miért örülök az új iskolámnak. Elsősorban azért, mert itt biztosan nem fognak zsidózni, mert abból már elegem van. Megtanultam ugyan, hogy ilyenkor szájon kell vágni az illetőt, meg is tettem két hete, de azért jobb, ha nem kell verekedni.”

Védelemre van tehát szükségük az állami és önkormányzati iskolákba járó gyerekeknek az antiszemita inzultusokkal szemben. Ezt biztosítani lehet a jog erejével, de szükség lenne a civil társadalom öntevékeny tevékenységére is. Többek között egy pedagógiai segítő és információs szolgálatra, amely a következő feladatokat láthatná el:

1.Segítséget nyújtana a különböző iskolákban kisebb-nagyobb atrocitásoknak kitett gyerekeknek. Mindenekelőtt feltárná problémáik jellegét, segítene az iskolai-iskolázási ügyeik megoldását, és ha szükséges, jogi vagy pszichológiai beavatkozással orvosolni igyekeznek azokat.

2.Olyan szülők és pedagógusok felkészítése, akik az antiszemitizmus megelőzésével kívánnak foglalkozni.

3.A zsidókérdés és az antiszemitizmus felvetése azokban az iskolákban is gondot okozhat, ahol nincsenek zsidó tanulók. Egy pedagógus csak akkor tud foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, ha megfelelően tájékozott a judaizmus kérdéskörében. Ehhez informatív segítséget kellene nyújtani az érdeklődő pedagógusoknak, megfelelő könyv- és médiatár kialakításával és szakemberek által nyújtott tanácsadással.

Várhegyi György

Címkék:1992-09

[popup][/popup]