Huc, Lilit

A középkori zsidó legendák szerint Li­lit Ádám első felesége, aki nem akart Ádámnak engedelmeskedni, ezért elme­nekült tőle, Szamáellel, az ördöggel ad­ta magát össze, s frigyükből gonosz szel­lemek születtek. Lilit démonokból álló kíséretével vonul, hogy gyermekágyaso­kat kínozzon, csecsemőket lopjon, hogy vérüket, csontvelejüket kiszívja és felfal­ja őket. A zsidó néphit szerint a szülő nő ágyára ülve várja a gyerekek megszüle­tését, s ha nem talál idegen csecsemőt, akkor a sajátjait eszi meg. A középkori zsidó legendák szerint Elijáhu próféta – aki az újszülöttek védelmezője, lásd pl.: Elijáhu széke a körülmetélésnél! – elát­kozza, kővé változtatással fenyegeti Lilitet és kíséretét, aki, hogy megmenekül­jön, elárulja a tőle való védőeszközt: sa­ját neveit.

Noha már a Tóra (pl. 5Móz 18:10-13) is határozottan elítél és tilt mindenféle varázslást és démonokkal kapcsolatos hiedelmet – a Lilit alakjával kapcsola­tos romláselhárító amulettek, gyermek­ágyi táblák igen elterjedtek voltak az új­kori zsidóságban – így Magyarországon is. A képen látható, díszes rézmetszet­tel díszített gyermekágyi táblát 1837-ben, Nyitrán metszette Mordecháj Szófer (Donáth Márkus), akinek szá­mos egyéb rézmetszete is ismert, pl.: mizrach-tábla, Omerszámláló tekercs, valamint egy gyönyörűen illusztrált Esz­ter-tekercs. A díszes gyermekágyi táblát a szülő- ill. gyermekágyas nő szobájá­ban helyezték el az ablakban (más for­rások szerint minden falra felakasztot­ták), hogy megóvják az anyát és gyer­mekét az ártó démonoktól. A táblán a boszorkányellenes, Lilith-ellenes szöve­gek mellett a 121. zsoltár szövege ol­vasható. A képen látható mellett a ron­táselhárító tábláknak számos egyéb változata is ismert.

Toronyi Zsuzsanna