Horvátországi helyzetjelentés

Egész Jugoszláviában öt-hatezer zsidó él. Amint David Albahari író és műfordító, a Jugoszláviai Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke a bécsi Die Gemeinde tudósítójának elmondta, ez a szám a regisztrált közösségi tagokat foglalja magába, ideértve a vegyesházasságban élő nem zsidó házastársakat is. Belgrádnak mintegy 1500, Zágrábnak, 1200, Szarajevónak 1000 zsidó lakosa van, kevesebb zsidó él Újvidéken, Szabadkán, Fiúméban és más helységekben is.

*

A JZSKSZ nem politikai szervezet, és tartózkodik a politikai állásfoglalásoktól – jelentte ki Albahari. Az a célja, hogy a jugoszláviai konfliktus kimenetelétől függetlenül biztosítsa a zsidóság számára mindazokat a feltételeket, amelyeket a konfliktus előtt a közösség élvezett.

A szerb-horvát háborúság a horvátországi, illetve szerbiai zsidóságot olykor rákényszeríti, hogy az e köztársaságokban hatalmon lévők nézeteit elfogadja. Egy augusztusi horvát kormány-nyilatkozat utal a horvátországi zsidó közösség szolidaritási deklarációjára: zágrábi kormánykörök szerint azért érte a zágrábi zsidóság székházát épp e deklaráció után terrorista merénylet, mert ״egyesek” így akarják megrontani a horvátok és a zsidók jó viszonyát.

Az egyes zsidó közösségek elnökei és a JZSKSZ tisztségviselői nem vállalhatnak aktív szerepet a politikai pártokban. Ezt két évvel ezelőtt határozatban mondták ki.

A fegyveres konfliktus következtében megnőtt a Jugoszláviából Izraelbe kivándorlók száma. ״A gondolat, hogy esetleg lőnöm kell egy belgrádi zsidó barátomra, lehetetlenné teszi számomra az életet Jugoszláviában” – mondta egy fiatal zágrábi zsidó.

*

A Horvát Jogpárt (HSP) és miliciája a Horvát Véderő (HŐS), mely utóbbi nem tévesztendő össze a horvát nemzeti gárdával, a szélsőjobboldalt testesíti meg a horvátországi politikai palettán. A HŐS saját állítása szerint tízezer fegyveressel rendelkezik. A zágrábi Vjesnik szerint tíz hónap alatt 367 incidens történt a HŐS és más politikai erők között. A zágrábi államtanács elítélte a HSP-t és miliciáját, amelyeket külföldön a horvát fasiszták utódszervezeteinek tartanak. Mindemellett tény, hogy Horvátországban sokhelyütt látni fegyvereseket, akik jelvényként U betűt viselnek, a Hitlerrel szövetséges régi horvát fasisztákra, az usztasákra utalva. Ezek (részben) a horvát nemzeti gárda tagjai.

1941. október 10-én az usztasák elpusztították Zágráb központi zsinagógáját. 1991. augusztus 15-én ismeretlen tettesek bombamerénylettel megrongálták a zágrábi zsidó közösség székházát. A merényletet a Horvátországi Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke, Nenad Porges ״Horvátország elleni merényletnek” nevezte. A terrorcselekményt követően a horvát kormány rendkívüli ülésen nyilvánította ki szolidaritását a zsidó közösséggel.

Azonban … Franjo Tudjman elnök egyik beszédé­ben kijelentette, hogy ״örül annak és büszke rá”, hogy a felesége se nem szerb, se nem zsidó. – Tudjman egyéb- ként két évvel ezelőtt kiadott könyvében oldalakon át meglehetősen bántóan szólt a zsidókról. A 149. oldalon például ez áll: ״Hitler új európai rendjének létrehozását az a két szükséglet igazolhatta, hogy eltávolítsák a (valamennyi európai országban többé-kevésbé nem kívánatos) zsidókat, és hogy korrigálják a Versailles-i rendszer francia és brit bűneit.” Tudjman erős túlzásnak minősítette az állítást, hogy a vészkorszakban hat millió zsidót pusztítottak el. Szerinte a zsidók brutális népirtást folytatnak a palesztinok rovására.

Separovic horvát külügyminiszter egy bécsi előadásában október 1-én azt hangoztatta, hogy ״a szerb lobby veszélyes, mert zsidó szervezetekkel működik együtt”.

Zágrábban ma akadálytalanul terjeszthetők az usztasákat és egykori vezérüket, Pavelicet magasztaló kiadványok, kazetták, dalok, fényképek.

Ami Szerbiát illeti, ottani antiszemita megnyilvánulásokról nincs hír. A szerbek a II. világháború idején sem léptek fel a zsidók ellen.

*

Jugoszláviai zsidó menekültek érkeztek november elején Magyarországra. A Hitközség – miután nem kívántak Izraelbe menni – egyik vidéki üdülőjében biztosított számukra átmeneti menedékhelyet.