Hogyan is van az a bizonyos 1 plusz 1 százalék
Hogyan is van az a bizonyos 1 + 1 százalék?
Érdeklődéssel olvastam, hogy az adófizető polgárok a zsidó intézmények számára egy befizetőre vetítve kb. 5000 forintról rendelkeztek. Más befizetők katolikus intézmények javára kb. 2200 forintról nyilatkoztak. Egyik párt vezetője ezt így kommentálta: „Van, ahol a bankárok átlaga a magasabb, van, ahol a szegényeké.”
Egyes kormányzati köröknél az észrevétel felkarolásra kerülhetett, és tervezik, hogy a befizetők aránya szerint „átlagolnak”. Ez a szándék önmagában is botrányos, mert szerzett jogokat sért Ha a kormányzati szándék megvalósul, a zsidó és nem zsidó adófizetők létszámarányára tekintettel a zsidó intézmények javára átutalt összeg akár a felére csökkenhet Érdemes megvizsgálni az adófizetők területi számarányát. A vidék és polgárai általában mindig kevesebb adót fizettek, mint a (fő)város lakói. Most egyes politikusok szemét csípi, hogy a megmaradt budapesti zsidók személyi jövedelemadójából szabadon választható 1 + 1 százalék átlaga több mint duplája az országosnak. Olyan országok példájára hivatkoznak, ahol ilyen főváros-falu szelekció nem történt.
A napilapokban megjelent híresztelések arról, hogy esetleg korlátozzák a személyi jövedelemadó egy százalékának egyházakhoz juttatási jogát (minden e célra beérkezett pénzt egy „kalapba” tennének, azt elosztanák az egyes, egyházaknak beérkezett adományok száma szerint), levélírónkhoz hasonlóan sokakat döbbentett meg. A tudósításokból azt olvasták ki, hogy a törvénymódosítás elsősorban a Hitközség számára lesz hátrányos. Arról azonban nem volt semmiféle információ. hogy a másik egy százalékot, amely kulturális, szociális, jótékonysági stb. alapnak, egyesületnek utalható, hasonló veszély fenyegetné.
Ezért csak az egyházakat, felekezeteket megillető egy százalék miatt kerestük meg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Egyházi Kapcsolatok Titkárságán dr. Semjén Zsolt helyettes államtitkárt, aki hivatalos kormányzati álláspontként közölte: A törvény e paragrafusára semmiféle módosítás nem készül, tehát változatlanul az adózó által megjelölt egyház, a mi esetünkben a Mazsihisz kapja meg az egy százalékot.
Címkék:1998-12