Hogy lett a getto-ból gettó?

A Cannareggio-csatorna közelében olasz és héber szövegű, ütött-kopott tábla jelzi, hogy a szűk sikátor vezet a valamikori zsidónegyedet befogadó, Gettó-szigetecskéhez. Úgy hívták már az évezred elején, a zsidók megérkezése előtt, ugyanis egy huta működött ott, s akkor a vasolvasztókat Gettó-nak mondták Itáliában. Zsidók 1200 körül telepedtek le a viszonylag toleráns köztársaságban, s bár törvények tiltották, hogy versenytársai legyenek a város katolikus polgárságának, azok számára érdektelen világgal kereskedhettek. Getto-ból pedig úgy lett gettó, hogy a sziget bejáratánál kaput vertek, azt napnyugtától napkeltéig a velencei hatóságok lezárták, zsidó azon kívül nem tartózkodhatott, s ha a megengedett időben hagyták el a szigetet, akkor kezdetben sárga, majd vörös süveget kellett viselniük, azt pedig a sárga Dávid-csillag követte ruhájukra varrva. Életükre azonban sohasem törtek.

Mégis, amikor 1797 nyarán Szabadság-Egyenlőség-Testvériség feliratú zászlókkal megérkeztek Napoleon katonái és széttörték az őrkaput, a gettó lakói örömtüzeket gyújtottak. 1848-ban pedig már nem külső segítséget vártak, hanem felvették a harcot az osztrák generális, Radetzky gránátosaival szemben. Mi több, egyiküket, Daniel Manint, az egész város republikánusai választották meg vezetőjüknek. Azokban az időkben 3-4000 zsidó élt az aprócska területen, ezért már a középkortól 8 emeletes házakat emeltek. És persze zsinagógákat, összesen ötöt, az Örökkévaló tiszteletére.

A régi világból már csak a zsinagógák maradtak meg idegenforgalmi látványosságnak, egy múzeum az egykoron használt kegytárgyakkal, no meg persze ezek utánzatait árusító bódé, és egy bronztábla, rajta néhány mondatban a gettó-gettó története. Az is, hogy amikor 1943-ban felbomlott a német-olasz tengely, és a nácik mint ellenség özönlötték el Olaszországot, beteljesedett a velencei zsidók sorsa.

Ma a városnak ebben a szegénynegyedében néhány tucat zsidó él, más részeken pedig összesen félezer. A sziget évente néhány napra mégis megelevenedik: a karnevál rendezvényei között fellépnek olaszországi és külföldi zsidó művészek és együttesek, őseik dalaival, táncaival szórakoztatják a mulatozókat.

A legtöbb turista pedig ott és ekkor tudja meg, hogy e szigetről nevezték el Európa minden városában a zsidók kényszerlakhelyét.

V.Gy