Hírvilág

ZSIDÓK MEGFIGYELÉSE A „NÉPI DEMOKRÁCIÁK­BAN” A Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és Dokumentáló Cseh Bi­zottság (ottani rövidített nevén UDV) 1995 decemberében beje­lentette: A szovjet szervek „kéré­sére” a csehszlovák belügyminisz­térium utasította a titkosszolgála­tot a zsidó állampolgárok regisztrá­lására és tevékenységük figyelem­mel kísérésére. Az UDV vezetője, Vaclav Benda szerint a titkosrend­őrség 15 ezer névből álló listát ké­szített, és a 70-es és 80-as évek­ben „követte” azokat az embere­ket, akik zsinagógába jártak, izrae­liekkel találkoztak vagy akár csak rokonaik voltak a zsidó államban. Moszkvai utasításra a többi kelet­-európai államban is hasonló intéz­kedésekre került sor – közölte Benda.

OROSZ ZSIDÓ KONG­RESSZUS Január közepén Moszkvában megalakult az Orosz Zsidó Kongresszus, amely az or­szág minden zsidó közösségét fel­öleli, világiakat és vallásosakat egyaránt. Az újonnan bejegyzett apolitikus társadalmi szervezet el­sődleges célja, hogy felpezsdítse a különböző oroszországi zsidó kö­zösségek életét. Az alakuló gyűlé­sen megjelent az orosz elnök, Bo­risz Jelcin, valamint Moszkva pol­gármestere, Jurij Luzskov. Az oroszországi főrabbi, Adolf Sajevics felhívta a zsidó szervezetek képviselőit, hogy igyekezzenek lendületet és új színeket vinni a közösségek életébe. Sajevics azt is elmondta, hogy a kongresszus egyik célja Oroszország érdekei­nek képviselete külföldön. A fő­rabbi szerint ugyanis az orosz zsi­dó hozzon minél több hasznot Oroszországnak.

GYŰJTÉS A GYILKOSNAK A Zürichben megje­lenő Jüdische Rundschau hírt ad arról, hogy a New York-i ortodoxok között gyűjtés indult Rabin miniszterelnök gyilkosa, Jigal Amir javára. Kezdeményezője a Brooklynban élő Moshe Gross, aki szerint azért kell támogatni a merénylőt, mert az „leszámolt a vallásos zsidókat gyűlö­lő radikális rasszistával”…

ÖSSZEGYŰJTIK A LENGYEL ZSIDÓK MÁTRIKULÁIT A varsói Zsidó Történeti Intézetben Ronald S. Lauder anyagi támogatásával új osztályt hoz­tak létre. Feladata felkutatni, összegyűjteni és megőriz­ni az egykor a hitközségekben vezetett anyakönyvi bejegyzéseket, amelyek a születéseket, házasságokat, ha­lálozásokat tartalmazták, továbbá iskolai bizonyítványo­kat, mesterleveleket, birtokpapírokat stb. Ilyenek, bár százezrével voltak, a náci megszállás idején, majd a kommunizmus évtizedeiben túlnyomó részben megsemmisültek, de még megtalálhatók a háború után fel­éledt közösségek hagyatékában, családi tulajdonban, lappanganak állami, helyhatósági levéltárakban és kuta­tók birtokában.

JOM KIPPUR ÜNNEPÉN SZABADNAPOT VEHETETT KI A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG KÉT ZSIDÓ TAGJA AMERIKÁBAN A testület

működése során eddig ilyen eset még nem fordult elő. A változtatást hivatalosan nem indokolták. A bíróság szabályzata lehetővé teszi, hogy tagjai indokolt esetben távol maradjanak egy ülésről, ha lemaradásukat később behozzák. (Lásd Feldmájer Péter írását a 3. oldalon a magyarországi helyzetről. – A szerk.)