Hírvilág
MONTREAL A Szombat októberi számában közöltünk tudósítást Québec, az elszakadni vágyó kanadai francia tartomány Kanada-hű angolajkú zsidóságáról. A zsidóságból azóta új bajnoka támadt az angol nyelvnek: a 45 éves Howard Galganov, orosz zsidó bevándorlók sikeres vállalkozóvá előlépett gyermeke újabb és újabb polgárjogi akciókkal bosszantja a francia nyelv elsőségét óvó québeci hivatalnokokat. Kampányt kezdett a montreali üzletek kétnyelvű felirataiért (amit a tartományi törvény garantál, de a gyakorlatban sűrűn megfeledkeznek róla); tervezett új üzletére egyenlő nagyságú angol és francia feliratokat akar elhelyezni, holott a francia elsőbbségét törvény úja elő. Ezért akár börtönbe is hajlandó vonulni, jogait védendő. A québeci szeparatista politikusokat leginkább provokáló lépése az volt, hogy elutazott New Yorkba és ott vezető amerikai gazdasági lapok tudósítóinak tartott sajtóértekezletet arról, milyen hátrányokat okozna az üzleti kapcsolatokban a francia tartomány elszakadása. Tevékenysége miatt a szeparatista Bloc Québecois vezetője, Michel Gauthier felszólította a kanadai zsidó vezetőket határolják el magukat Galganov tevékenységétől. (Erre egyebek közt azért érezte feljogosítva magát, mert Galganov a hetvenes években a Meir Kahane alapította radikális Jewish Defense League aktivistája volt.) A zsidó vezetők válaszul közölték: semmi közük Galganovhoz, aki magánemberként cselekszik. Robert Libman, a B’nai B’rith kanadai elnöke kijelentette: a felszólítás „világosan mutatja a szeparatista vezetők egy részének törzsi mentalitását, akik egyenlőségjelet tesznek egy személy politikai nézetei és etnikai háttere között. Ezt mi visszataszítónak találjuk.” Az angol nyelv látványos akciókat kedvelő bajnokát jelenleg állandóan testőrök kísérik, mivel korábban már leköpdösték az utcán, házában pedig szkinhedek törtek-zúztak.
KAIRÓ Roger Garaudy francia filozófus, aki legutóbbi könyve megjelenése után a holocaust tagadójaként híresült el hazája közéletében, nemrég igen meleg fogadtatásban részesült Egyiptomban, midőn közel-keleti körútja során az országba érkezett. Ünnepelte őt a sajtó, Egyiptom értelmiségi elitje, számtalan rádió- és tévéinterjút adott. Nem kapott ugyan hivatalos meghívást, de általános vélekedés szerint az ország vezetőinek hallgatólagos jóváhagyásával érkezett ide. Tiszteletbeli tagjává választotta az egyiptomi írószövetség, az Al Ahram című lap különdíjban részesítette, könyvet jelentettek meg a tiszteletére, záporoztak rá a meghívások, tiszteletbeli tagságok, a sajtóban nem győzték magasztalni, mint „hőst”, „szabadságharcost”, „nagy filozófust”. Holocausttagadó könyvében („Az izraeli politika alapító mítoszai”) az egykori marxista úgy érvel, hogy a holocaustot az izraeliek azért találták ki, hogy ezzel igazolják a palesztinokkal szembeni erőszakos fellépésüket Az ilyen beszéd az európai demokráciákban azonnali „kilépőjegy” minden jobb társaságból, az arab világban azonban épp fordított a helyzet: ott ez félhivatalos vélekedésnek számít, amit a kormányok nyíltan ugyan nem vallanak, de gyakran bátorítanak. Így lesz üldözött hős a könyvéért Franciaországban perbe fogott Garaudy Egyiptomban.
Címkék:1996-12