Hírek

Hírek

„IZRAEL A LEGNAGYOBB VE­SZÉLY A VILÁGBÉKÉRE” – VÉ­LIK EURÓPÁBAN Az európaiak 59 százaléka véli úgy, hogy a világbékét a Föld összes országai közül Izrael fenye­geti a leginkább. Az Eurobarometer ne­vű, rendszeres felmérés keretében öt­száz embert kérdeztek meg az EU jelen­legi tizenöt tagállamának mindegyiké­ben. A telefonos kérdezés során tizenöt országot soroltak föl, előzetesen azt kérve: „Mondja meg, hogy ez az ország ön szerint fenyegetést jelent-e a békére a világban, vagy nem!” A lista első he­lyén Izrael végzett, utána „holtverseny­ben” az Egyesült Államok, Irán és Észak-Korea 53-53 százalékkal. Irak 52, Afganisztán 50 százalékot kapott. A Pa­lesztin Autonómia nem került fel a listá­ra, mivel – az EU álláspontja szerint – „nem önálló ország”. Ugyanakkor a kér­dezettek 80 százaléka úgy nyilatkozott, hogy „Európának nagyobb szerepet ké­ne játszania a békefolyamatban”.

Az angol nyelvű, Párizsban megjele­nő International Herald Tribune napilap tavalyi felmérése szerint a britek, a franciák, a németek és az olaszok inkább rokonszenveznek a palesztinok­kal, mint Izraellel. Amerikában ugyanak­kor ellenkező a trend: 41 százalék Iz­raelt tartja rokonszenvesnek, és csupán 13 százalék a palesztinokat.

A felmérésre reagálva az antiszemi­tizmus elleni küzdelem céljával fölállí­tott Los Angeles-i Simon Wiesenthal Center közleményben adott hangot megdöbbenésének. „Ez az eredmény ellentmond a józan észnek, rasszista fantazmagória, amely azt mutatja, hogy az európai társadalomban ma mé­lyebbre hatolt az antiszemitizmus, mint bármikor a II. világháború óta.” Ha az adatok megfelelnek a valóságnak, eb­ből csak egy következtetés vonható le: „Az Európai Unió és tagországai nem játszhatnak semmiféle szerepet a jövő­beli békefolyamatban” – mondta Marwin Hier, a központ igazgatója.

Natan Sharansky, egykori szovjet refuznyik, jelenlegi diaszpóra-ügyi minisz­ter kijelentette: „Izrael ’politikai’ bírálata mögött semmi egyéb nincs, mint szín­tiszta antiszemitizmus.”

Az EU-t alighanem kellemetlenül érin­tette a felmérés eredménye: szembesülnie kellett az új intifáda kezdete óta poli­tikai fórumokon, médiában, civil társada­lomban gerjesztett általános Izrael-ellenes hangulat következményeivel. Az Eu­rópai Bizottság elítélte a jelenséget, Romano Prodi, a bizottság elnöke pedig ki­jelentette: az eredmények „az elfogultsá­gok továbbélésére utalnak, amit fenntar­tás nélkül el kell utasítanunk”.

Az EU politikusai tehát keményen elíté­lik a zsidóellenes légkört – amelynek fel­szításában maguk sem ártatlanok.

Talán még a fentieknél is kiábrándí­tóbb egy másik közvélemény-kutatás eredménye: a Corriera della Sera olasz napilap november közepén közzétett fel­mérése szerint a megkérdezett olaszok hatodrésze úgy véli, legjobb volna, ha Iz­rael állama megszűnne létezni. Az ered­ményről tudósító izraeli napilap, a Haarec kolumnistája megjegyezte: „Az izrae­liek egyre inkább attól tartanak, hogy kormányuk külföldi bírálata visszafordít­hatatlanul vad zsidógyűlöletbe csapott át, és Európában immár arról vitáznak, hogy Izraelnek van-e joga létezni.” Sokat­mondó az írás címe is: „Van-e joga Izrael­nek létezni? És a zsidóknak?”

ELÉGEDETT IZRAELIEK A terrortá­madások, munkanélküliség, háborús ál­lapotok ellenére az izraeli elégedett nép – az ország statisztikai hivatala által készített közvélemény-kutatás szerint. A hétezer megkérdezett válaszoló 83 szá­zaléka elégedett életével, 82 százaléka a munkájával, 94 százalék pedig családi életkörülményeivel. A Bar Ilan Egyetem egyik szociológiatanára szerint néhány kézenfekvő ok felsorolható: az élelmi­szerek a fizetésekhez képest viszonylag olcsók; az izraeli városokban a legtöbb család tágasabb lakásban él, mint az európaiak Londonban vagy Párizsban; az egészségügyi és az oktatási rendszer az egész országban jól kiépített. A társa­dalmi élet pedig sokkal közvetlenebb: a szomszédok többnyire jó kapcsolatban vannak; az emberek az autóbuszon min­den további nélkül szóba elegyednek egymással – ami az anonim európai vagy amerikai nagyvárosokban nem jellemző. A közbiztonságot elsősorban a terroris­ták fenyegetik, az éjszakai Jeruzsálemben vagy Tel-Avivban közlekedő polgár­nak nem kell olyan inzultusoktól tarta­nia, mint a nyugati nagyvárosokban.