Hírek
Hírek
FRANCIA ZSIDÓ STATISZTIKA Egy közelmúltban végzett statisztikai felmérés szerint a francia zsidóság 70 százaléka szefárd (észak-afrikai) eredetű: szüleik vagy nagyszüleik 1956 és 1962 között érkeztek az országba, miután szülőföldjük – Algéria, Tunézia és Marokkó – függetlenné vált. Az askenázi – kelet-európai – zsidók aránya 24 százalék, a maradék 6 százalék pedig a két csoport közti „vegyes-házasság” szülötte. A francia zsidók félmilliónyian vannak, s a vizsgálat végzői a közösséghez számolnak még hetvenötezer nem zsidó házastársat is. A vegyes-házasságok aránya a harminc év alatti korosztály körében 40 százalék. A közösség gyerekeinek több mint negyede jár zsidó iskolába. A zsidó iskolák tanulóinak létszáma az 1989-es 15 ezerről mára 29 ezerre nőtt. Vallásgyakorlás szempontjából a megoszlás: 5 százalék ortodox, 51 százalék „hagyománytartó”, 15 százalék reform, 29 százalék pedig „nem vallásgyakorló”.
A francia zsidók háromnegyedének van rokona Izraelben, akiket rendszeresen látogatnak. Az intifáda után eluralkodott Izrael-ellenes légkörben a kérdezettek 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy „hamarosan” alijázni kíván.
TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS IZRAEL, IRÁN ÉS A PALESZTIN HATÓSÁG KÖZÖTT Úgy tűnik, hogy a terror és a tudományos együttműködés két különböző dolog. Legalábbis ezt látszik alátámasztani az a tény, hogy Izrael csatlakozott ahhoz a Jordániában folyó tudományos kísérleti projekthez, melyben Irán, a Palesztin Hatóság, továbbá. Bahrein és Törökország is részt vesz. Ez az első alkalom, hogy Izrael Iránnal működik együtt egy közös projektben. A SESAME nevet viselő program közel-keleti kutatók számára nyújt továbbképzést és kutatási lehetőséget a strukturális biológia, a környezetvédelem és az orvos- tudomány terén.
IZRAEL TOVÁBBI AMERIKAI SEGÉLYEKET KÉR
Izrael: négymilliárd dollár katonai támogatást és nyolcmilliárd dollár kölcsöngaranciát kér az Egyesült Államoktól. A katonai támogatásra a terror elleni harchoz van szükség: például ahhoz, hogy az EL AL, gépeit rakétaelhárító-rendszerrel lássák el. A kölcsöngarancia a gazdaság talpra állításához szükséges, amelyet nem csupán a terrorizmus, hanem az amerikai high-tech szektor válsága is súlyosan érint.
34508 ÚJ BEVÁNDORLÓ 2002-BEN Ennyien választották új hazájukul Izraelt az elmúlt évben – adta hírül a Bevándorlási Minisztérium. 18 772 új ólé érkezett a volt Szovjetunió utódállamaiból, miközben egy évvel korábban 33.850 volt ez a szám. Az ex-szovjet bevándorlók fele a halacha szerint nem zsidó, ami nem könnyíti meg a beilleszkedést. (Lásd: Mit csinálnak ezek itt – Szombat, 2002. november.) Argentínából 5.960-an vándoroltak be, ami több mint háromszorosa a 2001-es számnak – a dél-amerikai országot sújtó pénzügyi csőd ugyanis a korábban középosztályi életnívót élvező zsidók közül is sokakat a szegénységbe taszított.
2 326 francia zsidó is Izraelbe vándorolt – egy évvel korábban 1157-en döntöttek így. A növekedés oka az a zsidó- ellenes erőszakhullám, amely az intifáda nyomán söpört végig Franciaországon, és amely megingatta Európa legnagyobb (félmilliós) zsidó közösségének biztonságérzetét. Jelentős arányt képvisel még a 2693 etiópiai bevándorló. Az Egyesült Államokból 1714-en érkeztek. (Amerikában ugyanakkor többszázezer izraeli él.) Az amerikai olék többségét nem a jobb élet vagy a biztonság, hanem az elkötelezettség hozza az ősök földjére, amit az is mutat, hogy többségük modem ortodox felfogású.
Az új olék száma az intifáda kitörése óta évről évre csökken, és 2002-ben tizenhárom éves mélypontot ért el. Izraelbe bevándorlók száma:
1999: 78 400
2000: 61 700
2001: 44 630
Címkék:2003-02