Hírek
Hírek
GYÁSZ IZRAELBEN A véres amerikai terrortámadásra emlékezve, a Jewish Agency és a tel-avivi városi önkormányzat szervezésében közel negyven ezren gyűltek össze a tel-avivi Rabin-téren, hogy kifejezzék gyászukat. Miközben a tömeg amerikai és izraeli zászlókat lengetett, az amerikai nagykövet jelenlétében beszédet mondott Simon Peresz külügyminiszter, aki kijelentette: „Ez a gonosz megtestesülése elleni harc”, a Jewish Agency elnöke, Sallai Meridor pedig felidézte azokat a rémes pillanatokat, amikor emberek ugrottak le az égő tornyokból, és megemlékezett azokról, akik benn égtek az égő épületben. Emlékeztetett arra, hogy egyedül az amerikai adminisztráció állt ki a durbani antirasszista konferencián Izrael mellett, ráadásul felidézte azt a korszakot, amikor az etióp zsidók Izraelbe kivándoroltatásakor az Egyesült Államok sok mindenben volt Izrael segítségére. A pokoli torony egyébként közvetlenül is érintette az országot, mivel több száz izraeli is ott lelte halálát.
A tragédia utáni első izraeli kormányülésen, egyperces néma felállással emlékeztek meg az áldozatokról. Az izraeli parlament az Egyesült Államok izraeli nagykövetének, Dan Kurtzernek kondoleáló levelet küldött, melyet – az aláírást megtagadó arab pártok kivételével – az összes parlamenti párt szignálta. A jeruzsálemi Yaffa utcát a tragédia emlékére, két hétig New York utcává nevezték át
A gyász és az emlékezés másik jeleként a Jewish Agency földvásárló intézménye, a Zsidó Nemzeti Alap (KKL) a smita (a hetedik, földpihentető szombat év) utáni első faültetéseit az amerikai tragédia áldozatainak szentelte. Az Egyesült Államok Függetlenségi Parkja elnevezésű területen tizennyolc csemetét – mely szám a Chai (élet) számértékével egyezik meg – ültettek el, melyeket szintén a Chai-ról neveztek el. Az ültetési ceremónia alatt Jiszrael Meir Lau izraeli főrabbi a Zsoltárokat idézte (1:1; Károli Gáspár ford.): „Boldog ember az, aki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül… És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, a mely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában szerencsés lészen (Zsoltárok 1:3) A főrabbi a bibliai szavak elhangzása után kijelentette:„Az amerikai nép, az izraelihez hasonlóan a szabadságért harcol azok ellen, akik semmibe veszik az élet értékét”- majd hozzátette – „Ma, vallásra, nemzetiségre és bőrszínre való tekintet nélkül nyújtjuk ki kezünket”.
AZ IZRAELI FRANCIA NAGYKÖVET SZAVAI Izraelben mind a baloldalon, mind a jobboldalon nagy felháborodást keltett Franciaország izraeli nagykövetének, Jacques Huntzingernek a kijelentése: „Az amerikai tragédiát nem lehet összehasonlítani az Izraelben folyó terrorral. Az izraeli-palesztin helyzetet nem kellene összetéveszteni az Egyesült Államokban történt tragédiával.” A felháborodás akkora volt, hogy még a követ lakására is érkeztek dühödt telefonhívások. Simon Peresz izraeli külügyminiszter kijelentette: „A francia nagykövet megjegyzései erősen telítettek rasszizmussal és antiszemitizmussal, és azt a ki nem mondott állítást tartalmazzák, hogy az izraeli vér olcsóbb az amerikainál.” Michael Kleiner Likud-párti parlamenti képviselő ügy vélekedett, hogy a „Dreyfus-per bírái büszkék lennének egy ilyen nagykövetre. “ Még a szélsőbaloldali Meretz képviselője, Ran Cohen is elítélte a kijelentést, mondván, hogy „a francia nagykövet terrorra buzdít, itt, Izraelben.”
Franciaország, ahol körülbelül ötmillió arab és hétszázezer (főleg szefárd) zsidó él, rendkívül kritikus Izraellel szemben, nemrég Lionel Jospin francia külügyminiszter oktatta Ariel Saront, és fogadta hivatalosan a zsidóellenes megjegyzéseiről (is) elhíresült fiatal szíriai elnököt, Basar Asszadot.
Az ötvenes években még baráti viszonyokat ápoló két ország kapcsolata mára már elhidegült, és Franciaország Izraellel szembeni magatartását illetően volt észak-afrikai gyarmatai „érzékenységét”, illetve az arab-iszlám világgal való jó kapcsolatát tartja szem előtt. A legújabb intifáda kitörése óta egész Európát tekintve itt történt (éppen az óriási arab lakosság, és az ezzel párhuzamosan erősödő iszlám fundamentalista csoportok jelenléte miatt) a legtöbb antiszemita támadás. A francia állapotokra jellemző, hogy még a független baloldali és liberális sajtó (Le Monde, Libération, Le Nouvel Observateur etc.) is kifejezetten egyoldalúan kritikus, néhol kifejezetten ellenséges a zsidó állam politikájával szemben, így interjúikat, publicisztikájukat a magyarországi szélsőjobboldali orgánumok is előszeretettel szemlézik.
Címkék:2001-11