Hírek

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Hírek

GYÁSZ IZRAELBEN A véres amerikai terrortámadásra emlékezve, a Jewish Agency és a tel-avivi városi önkormányzat szervezésében közel negyven ezren gyűltek össze a tel-avivi Rabin-téren, hogy kifejezzék gyászukat. Miközben a tö­meg amerikai és izraeli zászlókat lengetett, az amerikai nagykövet jelenlétében be­szédet mondott Simon Peresz külügyminiszter, aki kijelentette: „Ez a gonosz meg­testesülése elleni harc”, a Jewish Agency elnöke, Sallai Meridor pedig felidézte azokat a rémes pillanatokat, amikor emberek ugrottak le az égő tornyokból, és megemlékezett azokról, akik benn égtek az égő épületben. Emlékeztetett arra, hogy egyedül az amerikai adminisztráció állt ki a durbani antirasszista konferenci­án Izrael mellett, ráadásul felidézte azt a korszakot, amikor az etióp zsidók Izrael­be kivándoroltatásakor az Egyesült Államok sok mindenben volt Izrael segítségé­re. A pokoli torony egyébként közvetlenül is érintette az országot, mivel több száz izraeli is ott lelte halálát.

A tragédia utáni első izraeli kormányülésen, egyperces néma felállással emlékez­tek meg az áldozatokról. Az izraeli parlament az Egyesült Államok izraeli nagyköve­tének, Dan Kurtzernek kondoleáló levelet küldött, melyet – az aláírást megtagadó arab pártok kivételével – az összes parlamenti párt szignálta. A jeruzsálemi Yaffa ut­cát a tragédia emlékére, két hétig New York utcává nevezték át

A gyász és az emlékezés másik jeleként a Jewish Agency földvásárló intézmé­nye, a Zsidó Nemzeti Alap (KKL) a smita (a hetedik, földpihentető szombat év) utá­ni első faültetéseit az amerikai tragédia áldozatainak szentelte. Az Egyesült Álla­mok Függetlenségi Parkja elnevezésű területen tizennyolc csemetét – mely szám a Chai (élet) számértékével egyezik meg – ültettek el, melyeket szintén a Chai-ról ne­veztek el. Az ültetési ceremónia alatt Jiszrael Meir Lau izraeli főrabbi a Zsoltáro­kat idézte (1:1; Károli Gáspár ford.): „Boldog ember az, aki nem jár gonoszok ta­nácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül… És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, a mely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában szerencsés lészen (Zsoltárok 1:3) A főrabbi a bibliai szavak elhangzása után kijelentette:„Az amerikai nép, az izraeli­hez hasonlóan a szabadságért harcol azok ellen, akik semmibe veszik az élet ér­tékét”- majd hozzátette – „Ma, vallásra, nemzetiségre és bőrszínre való tekintet nélkül nyújtjuk ki kezünket”.

AZ IZRAELI FRANCIA NAGYKÖVET SZAVAI Izraelben mind a baloldalon, mind a jobboldalon nagy felháborodást keltett Franciaország izraeli nagykövetének, Jacques Huntzingernek a kijelentése: „Az amerikai tragédiát nem lehet összeha­sonlítani az Izraelben folyó terrorral. Az izraeli-palesztin helyzetet nem kellene össze­téveszteni az Egyesült Államokban történt tragédiával.” A felháborodás akkora volt, hogy még a követ lakására is érkeztek dühödt telefonhívások. Simon Peresz izraeli külügyminiszter kijelentette: „A francia nagykövet megjegyzései erősen telítettek rasszizmussal és antiszemitizmussal, és azt a ki nem mondott állítást tartalmazzák, hogy az izraeli vér olcsóbb az amerikainál.” Michael Kleiner Likud-párti parlamenti képviselő ügy vélekedett, hogy a „Dreyfus-per bírái büszkék lennének egy ilyen nagy­követre. “ Még a szélsőbaloldali Meretz képviselője, Ran Cohen is elítélte a kijelen­tést, mondván, hogy „a francia nagykövet terrorra buzdít, itt, Izraelben.”

Franciaország, ahol körülbelül ötmillió arab és hétszázezer (főleg szefárd) zsidó él, rendkívül kritikus Izraellel szemben, nemrég Lionel Jospin francia külügymi­niszter oktatta Ariel Saront, és fogadta hivatalosan a zsidóellenes megjegyzéseiről (is) elhíresült fiatal szíriai elnököt, Basar Asszadot.

Az ötvenes években még baráti viszonyokat ápoló két ország kapcsolata mára már elhidegült, és Franciaország Izraellel szembeni magatartását illetően volt észak-­afrikai gyarmatai „érzékenységét”, illetve az arab-iszlám világgal való jó kapcsolatát tartja szem előtt. A legújabb intifáda kitörése óta egész Európát tekintve itt történt (éppen az óriási arab lakosság, és az ezzel párhuzamosan erősödő iszlám funda­mentalista csoportok jelenléte miatt) a legtöbb antiszemita támadás. A francia áll­apotokra jellemző, hogy még a független baloldali és liberális sajtó (Le Monde, Libération, Le Nouvel Observateur etc.) is kifejezetten egyoldalúan kritikus, néhol ki­fejezetten ellenséges a zsidó állam politikájával szemben, így interjúikat, publicisz­tikájukat a magyarországi szélsőjobboldali orgánumok is előszeretettel szemlézik.

Címkék:2001-11

[popup][/popup]