HÍREK

Strasbourg: új közösségi ház

Az Esplanade nevű városrész helyén 1950-ig kaszárnyák álltak és katonai parádézásra szolgáló nagy tér volt. Az 1960 után fölépült új lakónegyed magasházai a De Gaulle sugárutat szegélyezik és tágas, szép parkot vesznek körül. E modern városrész tízezer lakosának 15 százaléka zsidó: fele-fele részben szefárdok és askenáziak. A mintegy ezerötszáz főnyi közösség új központja ugyancsak modem stílusú épület. Tágas zsinagóga tartozik hozzá, melynek befogadóképessége 500 főre növelhető. Külön helyiségek, termek állnak rendelkezésre tanfolyamok, kulturális rendezvényekhez és a fiatalok részére. Nem hiányzik a konyha sem. A sokoldalú használatra tervezett épület harmonikusan illeszkedik a környékbe.

A B’nai B’rith Prágában

Prágában július elején megkezdte működését a B’nai B’rith első páholya Csehszlovákiában. Annak jelképéül, hogy Közép-Európának ebben az ősi városában is újjászületett a humanista szellem és tolerancia e nemzetközi szervezete, a páholy a Reneszánsz nevet kapta.

Magyar-zsidó szerző sikere

A németországi Ekopan Verlagnál júniusban jelent meg Judith Magyar-Isaacson “Befreiung in Leipzig” című visszaemlékezése. A szerzőt, aki Kaposvárott 1925-ben született, anyjával és nagynénjével együtt Auschwitzba deportálták, majd onnan egy észak-hesseni lőszergyárba vitték munkára.

Judith Magyar-Isaacson 1945 óta Amerikában él. Könyvét először az Illinoisi Egyetem kiadója adta közre “Seed of Sarah – Egy túlélő emlékezései” címmel. A németországi megjelenés alkalmából a szerző előadást tartott Kasselben.

Az elsikkasztott gettó

Theresienstadt (cseh nevén Terezin) a hitlerista rabság egyik színhelye és jelképe gyanánt ismert 1945. óta. Kevesebben tudják, hogy a nácik két “intézményt” is fenntartottak ott: a “kiserőd” a politikai foglyok börtöne és vesztőhelye volt, míg a város maga óriási gettó, ahová az egész megszállt Európából hoztak zsidókat, és csak zsidókat, akikre ott vagy a pusztulás várt, vagy továbbszállították őket.

A kommunista uralom idején csak a terezini kiserőd foglyairól esett szó, a gettóról nem vettek tudomást: területén az észak-csehországi forradalmi hagyományok múzeumát rendezték be. Vagyis csak a kommunista ellenállókra emlékeztek, az elpusztított zsidókra nem.

1990 februárjában a terezini gettó egykori lakói elindították a Terezini Kezdeményezést. 1991. október 16-19. között ennek a szervezésében tartják meg a vá­rosban a nagyszabású megemlékezést, amelyre az egész világról várják a gettó volt rabjait.

Közelebbi felvilágosítást ezen a címen lehet kérni:

Terezinska iniciativa, Maislova 18, 110 00 Praha 1.

A szupermarket arrébb áll

Nemzetközi tiltakozásra módosította tervét a Tengelmann német kereskedőház: nem az egykori ravensbrücki haláltábor krematóriumkéményei közelében építi fel új szupermarketét. A kilencvenezer nő és ezernél több gyermek meggyilkolásának színtere emlékhely lesz és marad, nem lepheti be a fogyasztói társadalom szövevénye. A helyi lakosság (a volt NDK területe ez!) egyébként élénk ellenérzéssel fogadta a cég döntését.

Húsz zsidó, húsz arab

Szokatlan küldöttség érkezett Spanyolországba: húsz-húsz izraeli zsidó és arab gyermek. A 11-15 éves kamaszok úticélja sem mindennapi: azt tanulmányozzák, hogyan valósulnak meg a gyermekek jogairól szóló ENSZ-konvenció előírásai. A csoportot a Defense for Children International (DCI) spanyol szekciója látja vendégül. A szervezet egyik izraeli képviselője előtt egyébként Dan Meridor izraeli igazságügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy Izrael igen rövid időn belül ratifikálja a nemzetközi egyezségokmányt.

Vadászat zsidókra

A kasmiri Szrinagarban terroristák megtámadtak egy nyolc tagú izraeli turistacsoportot – nem a hegyekben, hanem szállásukon, egy lakóbárkán. Az izraeliek védekeztek, és elvettek a támadóktól három Kalasnyikov-géppisztolyt meg egy kézigránátot. Egyiküket meg is ölték, a kézitusában azonban két izraeli meghalt, ketten súlyos sebesülést szenvedtek.

A merényletért az Iszlám Forradalom Őrei nevű, eddig alig ismert militáns csoport vállalta a “felelősséget”.