HÍREK 2

 

Két új orosz nyelvű lap

Robert Maxwell, az angol sajtócézár a közelmúltban orosz nyelvű hetilapot indított az izraeli Maariv lapcsoport keretében. A “Vremja” péntekenként negyvenezres példányszámban jelenik meg. Kiadója Eduard Kuznyecov, a szerkesztőbizottság elnöke Natan Saranszki (Anatolij Scsaranszkij néven valamikor a szovjet zsidók polgárjogi és kivándorlási mozgalmának egyik vezéralakja).

Maxwellt orrhosszal megelőzte a Jediot Aharonot című izraeli napilap, mely egy nappal korábban hozta ki saját orosz nyelvű hetilapját.

Támogatás bevándorolt művészeknek

“Olim 90” néven új zenekar alakult Tel Avivban a Jewish Agency támogatásával. Hatvanöt újonnan bevándorolt muzsikusnak ad kenyeret. Az Agency számos más kulturális programban is együttműködik a város kulturális intézményeivel és a kormányhatóságokkal. Támogatja például a Geser nevű, ugyancsak oroszországi bevándorlókból alakult táncegyüttest.

1996: Jeruzsálem háromezer éves

A világ minden tájáról mintegy kétszázötvenen vettek részt a Jerusalem Foundation ünnepi ülésén a zsidó állam fővárosában. A 25 éve fennálló alapítvány a 80. születésnapját ünneplő Teddy Kollek jeruzsálemi polgármester tiszteletére ülésezett a zsidó állam fővárosában. A legendás munkabírású és roppantul népszerű Kollek minden jel szerint még részt kíván venni az ősi város háromezer éves fennállása alkalmából rendezendő ünnepségeken. Ezekre 1996-ban kerül sor – nyilvánították ki az alapítvány ülésén.

1990: 200 000 olim

Az 1949-es rekordévet meghaladva, a múlt esztendőben volt a legmagasabb bevándorlás Izraelbe. Döntő többségük a Szovjetunióból érkezett, míg az őket követő legnépesebb csoport a 2045 argentin. Romániából 1200- an, Bulgáriából 1021-en, Franciaországból 864-en, Nagy-Britanniából 490-en, az USA-ból 137-en alijáztak. Közismert, hogy az összes zsidó, 450 elhagyta Albániát, és az idei 15 ezer előtt már tavaly több száz fálásá elmenekült Etiópiából. Érkeztek új állampolgárok Brazíliából, Peruból, Chiléből, Dél-Afrikából, Új-Zélandból, Magyarországról, Írországból, Törökországból, Ciprusról, sőt: Kínából, Burmából, Koreából és Kubából! Velük 4.1 százalékkal nőtt Izrael lakossága.

Privatizálás a hadseregben

Az izraeli hadsereg takarékosság okából magánkézbe készül átadni a “Sékem” bolthálózatot, mely eddig saját kezelésében volt. Privatizálják a hadsereg könyvkiadóját is; ez főleg történelmi és útikönyveket bocsát ki. A közelmúltban kinevezett vezérkari főnök, Ehud Barak szerint a hadsereg rádióadóját is célszerű lenne más tulajdonosnak átadni. Szóba került néhány hadiipari vállalat átruházása is, amelyek eddig szintén a hadsereg tulajdonában voltak.

A reformzsidóság konferenciája

A Tikkun című amerikai zsidó folyóirat védnöksége alatt június végén zajlott le Jeruzsálemben a liberális és reform-zsidóság képviselőinek konferenciája. Amerikából és Izraelből politikusok és művészek tartottak előadásokat. A békepártként emlegetett izraeli baloldal számos ismert személyisége volt jelen.

Kártérítés a rakéta-károsultaknak

Ramat Gan város önkormányzata június végéig összesen már 35 millió sékelt fizetett ki azoknak a lakosoknak, akiknek a házát vagy lakását az iraki Scud-rakéták megrongálták. Ez az összeg 7700 károsult között oszlik meg; ebben nincsenek benne azok, akiknek a lakása teljesen elpusztult. Tel Avivnak ebben az elővárosában az Öböl-háború alatt és után 1200 személyt kellett szállodákban és más átmeneti szálláshelyeken elhelyeznie a városi elöljáróságnak.

Nő a bejáró arab munkások száma

Jó százezer arab munkavállaló járt be izraeli vállalatokhoz dolgozni az izraeli igazgatás alatt álló Ciszjordániából és a gázai övezetből az Öböl-háború előtt. A háború idején minimálisra esett vissza a számuk, július elejére azonban ismét meghaladta a nyolcvanezret. Közülük 35 ezren a gázai övezetből jönnek.

Ez a fejlemény azért meglepő, mert a Területek palesztin lakossága a háború alatt élénk rokonszenvét nyilvánította Irak iránt, így az izraeliek bizalma erősen megcsappant velük szemben. Ugyanakkor nagyon sok bevándorolt szovjet zsidó munkát keres.

Az integráció költségei

Izrael központi bankjának számításai szerint 1991-1995 között az országnak 25 milliárd dollárhoz kell jutnia, hogy sikeresen integrálhasson egymillió bevándorlót. Attól tartanak, hogy a külföldi tőke csekély beruházási hajlandósága miatt ebből az összegből 24 milliárdot hitelként kell megszerezni.

Ha csupán 10 milliárd dollárt sikerülne szerezni, úgy kétszázezer bevándorló kerülne igen nehéz helyzetbe (családok esetében mindkét szülő legalább egy éven át lenne munkanélküli). Ha viszont a kellő összeg birtokában sikerül az egymillió új állampolgárt beépíteni a társadalomba, úgy rendkívül gyors gazdasági növekedés várható: 1995-ben az ország bruttó társadalmi terméke – reálértékben számítva – 50 százalékkal lenne nagyobb az 1989-esnél. Ebben az esetben a külfölddel szembeni tartozások a bruttó társadalmi termék százalékarányában kifejezve még akkor is 47 százalékkal csökkennének, ha 1989-1995 között reálértékben csaknem megkettőződnének.

Túszul tartott zsidók

Amíg Izrael a Golan-fennsíkot a birtokában tartja, addig szó sem lehet arról, hogy Szíriában élő zsidók családegyesítés címén Izraelbe települhessenek át – közölte Asszad szíriai elnök az amerikai törvényhozás két tagjával.

Az arab országban Asszad szerint négyezer zsidó él. A szíriai kormány tehát túszként használja fel őket követelései kicsikarására.