Heller Ágnes: mint magyar, szégyenkezem

2007. június 5. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a Mazsihisz vezetői holnap közös sajtótájékoztatón ismertetik azokat a javaslatokat, amelyeket a gyűlöletbeszéd szankcionálása érdekében dolgoztak ki. A törvénymódosító javaslat célja, hogy egy adott közösséget, például a zsidóságot ért sérelem esetén a közösség bármely tagja bírósághoz fordulhasson jogorvoslatért.

	Heller Ágnes

A jelenlegi bírósági gyakorlat nem teszi lehetővé a gyűlöletbeszéd vagy a nyílt antiszemitizmus elleni polgári jogi fellépést. Legutóbb a holokauszt egyik túlélője, Ádám György ügyvéd próbált hiába fellépni a személyhez fűződő jogának megsértése miatt a Legfelsőbb Bíróságon (LB). A büntetőjogi szankciókra pedig az Alkotmánybíróság (Ab) mondott többször is nemet a rendszerváltás óta. Az LB elnöke, Lomnici Zoltán egy éve különböző szervezetek – köztük a Mazsihisz – javaslatára értelmezést kért az Ab-től a gyűlöletbeszéd elleni polgári jogi fellépés kérdésében, de az állásfoglalás mindeddig nem született meg.

Tény, hogy az antiszemitizmus nem napjaink “találmánya”, a történelemben visszatekintve sok példát találunk rá. Gyökerei a 19. századi Franciaországban is fellelhetők. Az 1816 és 1882 között élt Arthur de Gobineau Kelet-kutató tekinthető a fajelmélet egyik megalapítójának. A szociológus és diplomata nemcsak a demokráciát tagadta és ellenezte, hanem megkülönböztetett és rangsorolt különböző emberfajtákat is. Nem egy művében bizonygatta, hogy a nem egyenértékű fajták keveredéséből elfajulás lesz és ez okozza a kultúra pusztulását is. de Gobineau-nak csaknem kortársa volt a fajgyűlölet filozófusa, Maurice Barres regényíró és esszéista. Támogatta a 19. század végének sötét figuráját, Boulanger tábornokot, aki egyike volt a párizsi kommünt vérbefojtó vezetőknek. A nyíltan antiszemita katonák – sokféle szélsőséges nacionalista és monarchista támogatásával – igyekeztek katonai diktatúrát létrehozni a 19. század végi Franciaországban.

De Gobineau-t és Barrest egy nemrég tartott budapesti konferencia előadói idézték. Heller Ágnes és Ludassy Mária is arról beszélt, hogy a fasiszta töltetű antiszemitizmus a korai polgári demokráciákban gyökerezik. Következésképpen a modern rasszizmus, a faji felsőbbrendűség nézetrendszere nem a 20. század teremtménye. S nem is a hitleri Németország, az olasz vagy a kelet-európai fasizmus ideológusai találták ki, hanem Franciaországban jött létre, a felvilágosodás, a polgári demokrácia ellenében. Így nem is kötődik Közép-, Kelet- és Dél-Európához.

Igaz, a baloldali an­ti­sze­mi­tiz­mus – amelyet Heller Ágnes említett – az egykori szocialista országokban talált elsősorban táptalajra, hiszen a múlt században antikapitalista jellegű volt. A “baloldali” antiszemiták minden baj okozóját a (zsidó) kapitalistákban látták. A zsidó és a kapitalista ebben a felfogásban akarva-akaratlanul azonosul. A baloldali lapok karikatúráin is jókora hasa volt a zsidós külsejű tőkésnek (mert a munkás bőrén hízott), és ő volt az imperializmus előretolt bástyája. A szociáldemokrácia azonban nem tűr meg faji megkülönböztetést – mondta a filozófus.

A fórumon arról is szó esett, hogy egy polgári demokráciában bárkinek szíve joga, hogy ne szeresse a zsidókat. Az antiszemita nézeteket nem lehet tiltani, még akkor sem, ha a modern Európa jogrendje tiltja a faji megkülönböztetést, s napjainkban Nyugaton a “mérsékelt” jobboldali polgárság kifejezetten elveti. Manapság ott nem “comme il fault”, azaz illetlenség.

A zsidógyűlöletről tartott minapi beszélgetést még azelőtt tervezték meg, hogy a szocia­lista párt kezdeményezésére demonstrációt tartottak Budapesten a rasszizmus és a kirekesztés ellen. Minthogy utána volt, természetesen szó esett az ott történtekről, mindenekelőtt arról, hogy tucatnyi radikális, kormányellenes tüntető bekiabálással, tojásdobálással igyekezett megzavarni a rendezvényt. A már idézett Heller Ágnes – akit személyes emlékek is fűznek az egykori véres Duna-parthoz – azt mondta: “Nem félünk. Azok, akik akkor üldözöttek s áldozatok voltak, nem rémülnek meg az új rémségektől…. Mint zsidó nem törődnék ezekkel a jelenségekkel, de mint magyar, szégyenkezem.” Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman pedig úgy vélte, hogy a jogi eszközök nem elegendőek a nyílt és főleg a rejtett antiszemitizmus kezelésére. Szerinte a történelemkönyveknek és maguknak a tanároknak kellene ésszerű keretek közt tartva kezelniük a kérdést.

	Donáth Ferenc

A konferencia fő szervezője, Donáth Ferenc emlékeztetett rá, hogy hihetetlen mennyiségű dokumentum gyűlt össze a levéltárakban. Feldolgozásuk végre lehetővé tenné, hogy valódi helyükre kerüljenek az antiszemitizmus változatai és fejleményei. Görgey Géza református lelkész – a biblikus szövegek alapos ismerője – szintén a tudományos értékű kutatás és a fogalmak megkülönböztetése érdekében emelt szót. Hiszen a Biblia alapos tanulmányozása arra ébreszt rá, hogy antiszemitizmus már az ókorban is volt, s abból eredeztethető, hogy zsidó papok követelték ki Jézus megfeszítését. De az sem mellékes, hogy a többnyire túl- vagy félremagyarázott biblikus hivatkozások beépültek a modern vérvádakba, majd a holokauszt ideológiájába.

N. Sándor László

(Forrás: Népszava)