Hanukaland
Rakd sorrendbe a hanukai eseményeket:
„Harcolnunk kell a szír-görögök ellen” – mondja Matitjahu.
Végül a zsidók egy korsó olajat találtak, s ezzel gyújtották meg a menóra lángjait.
Azt mondta: „Nem tanulhatjátok szent könyveiteket.”
I. e. 168-ban a szír-görögök uralkodtak Izraelben. Azt akarták, hogy a zsidók olyanok legyenek, mint ők.
Matitjahu és öt fia nem akart úgy tenni, ahogy azt Antiokhosz király akarta. Továbbra is ragaszkodtak a törvények betartásához.
A kegyetlen Antiokhosz király megtiltotta a Sabbat megtartását.
A szír-görögök megszentségtelenítették a Szentélyt.
A zsidók harcba szálltak a szír-görögökkel. Bátran harcoltak, és győztek.
A menóra lángjai csodák csodájára nyolc napig égtek.
Bementek a Szentélybe, és megtisztították azt a pogány szobroktól.
Tiszta olajat kerestek, hogy meggyújthassák vele a menóra lángjait.
● Amikor Nagy Sándor meghalt, a birodalmat felosztották parancsnokai között.
TALÁLD MEG A HIBÁKAT A TÖRTÉNETBEN!
Hanuka ünneplése Kiszlév hó 23-án kezdődik, és nyolc napig tart. Általában ez szeptember havára esik. Az ünnep az egyiptomiak felett aratott győzelemre emlékeztet bennünket. I. e. 168-ban a Szentélyt Antiokhosz király parancsára felszentelték, hogy a zsidó Istenhez, Zeuszhoz lehessen benne imádkozni. Amikor Juda Makabi visszafoglalta a Szentélyt három évvel később, lerombolta a szobrokat és újjáavatta a Szentélyt. Ehhez tiszta, kóser olajra volt szüksége. Csak két korsó olajat talált, mely tíz napra volt elegendő. Ez volt Hanuka csodája, melyre emlékezve gyújtjuk meg a hanukai fényeket. Az első este nyolc gyertyát gyújtunk, és az utolsó este csak egyet. Olajban sült ételeket is fogyasztunk, például sült krumplit.
HÁROM AJÁNDÉK HANUKÁRA
Egyszer, réges-régen, egy gazdag kereskedő azt mondta három fiának:
– Holnap este gyújtjuk az első hanuka-gyertyát, itt van egy-egy aranytallér, vegyetek valami különlegeset édesanyátoknak.
Másnap korán reggel a három testvér elindult, hogy ajándékot keressen. Együtt mentek egészen addig, amíg egy hármas útkereszteződéshez nem értek. Azt mondta a legidősebb testvér: „Azt hiszem, én balra megyek.”
A második testvér azt mondta: „Akkor én jobbra tartok.”
A legkisebb, Júda, elindult a középső úton. Addig ment-mendegélt, mígnem meglátott az út szélén egy kislányt, aki úgy sírt, mintha a szíve szakadna meg. Júda megállt és megkérdezte:
– Mi a baj, kicsi, miért sírsz?
A kislány azt válaszolta:
– Az édesanyám nagyon beteg, és nincs pénzünk, hogy megvegyem a gyógyszert, amitől meggyógyulna.
Júda erre azt mondta:
– Van három aranypénz a zsebemben, az egyiket neked adom.
A kislány hálásan nézett rá, majd elszaladt, hogy elvigye édesanyjának a jó hírt. Júda mosolyogva ment tovább. Kicsivel később meglátott egy férfit egy fa alatt. Olyan boldogtalannak látszott, hogy Júda megállt és megkérdezte:
– Mi a baj, uram?
A férfi azt válaszolta:
– Zenész vagyok, azzal keresem a kenyerem, hogy hegedülök, de egy tolvaj ellopta a hegedűmet, miközben aludtam, és nincs pénzem, hogy újat vegyek.
Júda azt mondta:
Van két aranypénz a zsebemben, az egyiket neked adom, hogy vehess egy új hegedűt, és még mindig marad egy aranypénzem, hogy ajándékot vehessek az édesanyámnak.
– Köszönöm, az Isten áldjon meg téged – mondta a hegedűs.
Júda elmosolyodott, és továbbindult. Hamarosan meglátott egy várost a távolban, és felgyorsította lépteit, mert képzeletében megjelentek az ajándékokkal teli kirakatok. Hirtelen hangot hallott:
– Kérlek, állj meg, segíts rajtam!
Egy idős asszonyt látott meg az út szélén, akinek a szekere az árokba fordult. Rúdja eltörött, a kosarak és a dobozok szétszóródtak. Júda odament hozzá, és azt mondta neki:
– Micsoda balszerencse! Ne aggódj, boldogan segítek rajtad.
– Köszönöm, fiam! – mondta az asszony. – Babakészítő vagyok, minden héten beviszem a városba eladni az árumat, de most, hogy eltört a szekerem, nem tudom, mit fogok csinálni.
Júda az utolsó aranypénzre gondolt, és a hanuka-ajándékra, majd ránézett az asszonyra, és tudta, mit kell tennie.
– Ne aggódj, segítek vinni a kosarakat meg a dobozokat, s ha a városba érünk, új szekeret vehetsz majd ebből az aranypénzből.
A babakészítő nem hitt a fülének.
– Milyen jó vagy – mondta. – Soha nem felejtem el a kedvességedet.
Júda hanuka-ajándék nélkül tért haza. Másnap este, amikor lement a nap, a gazdag kereskedő és családja összegyűltek, hogy megünnepeljék Hanukát. Miután megették a finom fánkot és elénekelték kedvenc hanukai dalukat, azt mondta a legidősebb fiú:
– Boldog hanukát, édesanyám! Fogadd el ezt az ajándékot, e zafír kitűzőt, mely olyan remekül illik a szemed színéhez.
– Köszönöm fiam, gyönyörű! – mondta az anya.
Ekkor a középső fiú állt fel, és egy bársonykendőt adott át édesanyjának ajándékba.
– Köszönöm, csodálatosan szép, fiam! – mondta az anyja.
Júda lehorgasztott fejjel, szomorúan ezt mondta:
– Nem tudok adni neked semmit hanukára, édesanyám. – S elmesélte a kislányt, akinek gyógyszerre volt szüksége, a zenészt, akinek ellopták a hegedűjét, és az idős babakészítő esetét. Az édesanya figyelmesen végighallgatta, majd így szólt:
Dehogynem hoztál nekem ajándékot hanukára! A tudat, hogy ilyen jó szíved van, nagy örömet okoz nekem. Köszönöm fiam, hogy segítettél a bajbajutottakon!
HANUKAI VERS
Én vagyok, kit nagyon vársz,
rajtam édes cukormáz.
Olajban sült kerek szépség,
velem teljes az ünnepség.
Mogyoróhalom a szomszédom,
a szerencsédet megmondom,
négy héber betűt ismerek csak,
az nyer, aki jobban forgat.
apám és testvéreim nagyok,
igazi hősök, nagy lázadók,
hősnek látnak mind a zsidók.
Én vagyok, akit vársz télen,
kit hívsz gyertyával sötétben,
tőlem látod, mit látnod kell,
megvilágosul, ki rám lel.
Ágas-bogas furcsa szerzet,
ez vagyok én, hogyha kérded,
egyszer használnak az évben,
nyolc napig világítok télen.
Ha anya főz, sokszor használ,
krumplinál és persze húsnál,
de Hanukakor ünnepelek,
nyolc napig csak én sercegek.
áratlan vagyok, különleges,
feladatom nagyon nemes,
nem vagyok magányos, mert tudom,
felnéz rám a nyolc barátom.
Fritz Zsuzsa összeállítása
Címkék:2004-12