Hamis számlák a hitközségen III.

Karádi Gábor első fokon pert vesztett

Hamis számlák a hitközségen III.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a dr. Derbák Attila ügyvéd által képviselt Ka­rádi Gábor (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 10.) alatti lakos felperesnek, a dr. Steiner András ügyvéd által képvi­selt Szombat szerkesztősége alperes el­len sajtó-helyreigazítás iránt indított peré­ben meghozta a következő ítéletet: a bí­róság a felperes keresetét elutasítja. A bí­róság kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesi képviselőnek 7500 forint perköltséget.

Részletek az indoklásból:

Az alperes által szerkesztett Szombat című folyóirat 1998. áprilisi számának 2. és 32. oldalán, a „Lapzárta után” rovat­ban Várai Emil tollából cikk jelent meg „Hamis számlák a hitközségen” címmel. Ebben a szerző idéz egy névtelen levél­ből, amely azt állítja, hogy „nem megy minden rendben a hitközségnél, lopnak, és csalnak, és semmi sem szent nekik”. A levél azt állítja, hogy a hozzá mellékelt öt számlát a felperes hamis névre állítot­ta ki, és az összegeket maga vette fel, s az ügy az áfa-visszaigénylésnél robbant ki. A cikk ezt követően, a a probléma megjelölése után, igyekezett megszólal­tatni az érintetteket. A cikkben interjúa­lanyként szerepelt Garami László, a Chevra Kadisa igazgatója, Zoltai Gusz­táv, a BZSH ügyvezető igazgatója, dr. Hajabács Júlia gazdasági vezető. Az általuk elmondottakból az derült ki, hogy az ügy kivizsgálás alatt áll. A szerző munkatársa, Gadó János telefonon beszélt a felperes­sel, válaszait a cikk közölte. Ennek során a felperes határozottan cáfolta, hogy ő ál­lította volna ki a vitatott számlákat, és elő­adta, hogy az elszámolás módjáról nincs tudomása, miként arról sem tud, hogy az ügyben rendőrségi vizsgálat indult volna. A cikk azzal zárult, hogy a szerző Pécsett eredménytelenül kereste Nagy Sándor temető-karbantartó vállalkozót, akinek nevére a számlák szólnak. A cikk utolsó mondata az volt, hogy érdeklődéssel vár­ják a vizsgálat végét, vagyis azt, hogy ki­derüljön, ki és mennyi munkát végzett a temetőben, és kihez került a pénz.

A felperes kifogásolta a cikk azon köz­léseit, hogy ő az elvégzett temető-kar­bantartási munkák kapcsán hamis szám­lákat állított volna ki, és közben a pénzt maga vette fel a bankban. Előadta, hogy ő csupán az elvégzett munkát igazolta, és technikai segítséget nyújtott a vállal­kozó megbízottjának, elkísérte őt a bankba, ahol ő vette fel a pénzt és adta át azonnal a megbízottnak.

Az alperes szerint minden érdekelt megszólaltatásával igyekeztek körbejárni ezt az ügyet, amelynek során többszörö­sen helyt adtak a felperes, illetve jogi kép­viselője álláspontjának kifejtésére. A cikk szerzője tanúként előadta, hogy számukra az alapvető kérdés a pénz sorsának tisztá­zása volt, ők oknyomozást végeztek.

A bíróság itt alapvetően helyt adott az alperesi álláspontnak. Már az első cikk, de a két cikk együttesen is egy jelensé­get, vagy problémakört jár körbe, vala­mennyi érdekelt megszólaltatásával, rá­mutatva az esetleges hiányosságokra (vállalkozó személyének nem kellő ellen­őrzése, készpénzes kifizetés). A felperes mindkét cikkben megszólalt, sőt a helyreigazítási kérelem közlésével a második cikkben jogi álláspontját is kifejthette. A bíróság szerint a jelen esetben tehát az alperes eleget tett a sajtótörvényben rög­zített kötelezettségeinek.

*

Népszabadság, 1998. július 10.: Vizs­gálat. Feljelentés alapján rendőrségi vizs­gálat folyik azon számlák hitelességének tisztázására, amelyek alapján a Budapes­ti Zsidó Hitközség (BZSH) 12 millió forin­tot fizetett ki temetői munkálatok ellen­értékéként egy vállalkozónak. A vizsgála­tot a X. kerületi rendőrkapitányság gaz­daságvédelmi osztálya folytatja.

*

A 12 millió forintos összegre és az APEH-nek be nem fizetett, de visszaigé­nyelt két és fél millióra tekintettel a X. ke­rületi rendőrkapitányságról a Budapesti Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályá­ra került az ügy. Dr. Bajnai Gyula ezre­des lapzártánkkor, 1998. augusztus 24- én azt az információt adta, hogy a vizsgá­lat tart, keresik Nagy Sándort.