Hamis alternatíva

Hamis alternatíva

Csak a szótárt kell megfelelően meg­változtatni, hogy kitűnjék Bányai László az izraeli arabok helyzetét elemző, a Szombat 1999. decemberi számában közölt cikkének valódi jelentése: „Ha­táron túli honfitársaikkal szoros kap­csolatokat tartanak fenn”…; „Egymás céljait támogatják”…; „Egymással szoli­dárisak”…; „A polgári egyenjogúságot előnyben részesítik a nemzeti érdekek­kel szemben”…; „A keresztény Magyarország eszményét nem akarják és nem képesek magukévá tenni”… Aligha akad magyar vagy zsidó, főképp pedig magyar zsidó, aki e szólamokban ne is­mémé fel Csurka István fogalomvilá­gát. Vagy ha úgy tetszik, még néhány apró változtatással, Gheorghe Funarét vagy Jan Slotáét.

Ahogyan százan sem képesek ki­emelni a követ, amelyet egy ember dobott a kútba, úgy nem lehet egy ol­vasói levélben – de még egy többolda­las cikkben sem – helyreigazítani min­den téves, elferdített, ignoráns vagy rosszindulatú állítást. Ez nem is áll most szándékomban. Annyit megje­gyeznék, hogy elég kétségbeejtőek lennének Izrael és az izraeli nép kilá­tásai, ha az izraeli arabok valóban vagy lojális kisebbség, vagy időzített bomba lennének, mint ahogyan ezt Bányai László cikkének címe sugallja. Sőt! Hála nem is „vagy-vagy”-ról van szó. Miután cikke tartalmából csak ar­ra a következtetésre lehet jutni, hogy az arabok nem „lojális kisebbség”, marad a „vagy”: az arabok „időzített bombát” képeznek. Mégpedig egy olyan időzített bombát, amelynek – mint Bányai úr megjegyezte – „népes­ségnövekedése többszöröse a zsidóé­nak”. Vagy egy izraeli politikus hír­hedtté vált kifejezése szerint: „Leg­veszélyesebb ellenségünk az arab asszonyok méhe”… Hiszen a 15 éven aluli népesség körében, Izraelben és a megszállt területeken együttvéve, már ma is több az arab, mint a zsidó. Mi lesz itt húsz év múlva?! A helyzet való­sággal hátborzongató, hiszen még a legszélsőségesebb izraeli nacionalis­ták is csak a megszállt területek arab­jainak „transzferálását” javasolják – az izraeli arab állampolgárokét nem.

Szerencsére a vagy-vagy alternatíva hamis. Nem csak azért, mert ötven év tapasztalata bizonyítja az izraeli arabok lojalitását, amelyet soha egyetlen fele­lős izraeli politikai tényező – jobboldali és baloldali egyaránt – nem vont két­ségbe. nemrégen például többször is erről biztosította egyértelműen arab polgártársait Moshe Arensz professzor, a Likud vezette Begin-, Samir- és Netanjahu-kormányok védelmi, illetve külügy­minisztere.

Az csak természetes, hogy ami igaz az erdélyi, a szlovákiai vagy a vajdasági magyarokkal kapcsolatban, az axióma az izraeli arabok esetében is: minél jobban fogják magukat érezni orszá­gukban, annál lojálisabbak lesznek hozzá. De a „vagy-vagy” – lojalitás vagy időzített bomba – főleg azért hamis al­ternatíva, mert a lojalitás alapjában vé­ve passzív magatartás. Márpedig az iz­raeli arab kisebbségnek aktív küldeté­se lehet és van: a híd szerepét töltheti be az izraeli és a környező arab népek között, Izrael és a környező arab orszá­gok kapcsolataiban. Ha mást nem tesz az ember, csak követi az izraeli televí­zió kitűnő „Arabeszk” műsorát, meggyőződhet róla, hogy az izraeli arabok máris jelentős és egyre jelentősebb mértékben betöltik ezt a konstruktív szerepet.

Yehuda Lahav, Tel-Aviv

*

A „lojális kisebbség vagy időzített bom­ba” címet – mi tagadás – mi adtuk Bá­nyai László cikkének. A baloldali Jerusalem Report „Faithful Citizens or Fifth Column?” (Hűséges polgárok vagy ötö­dik hadoszlop?) című cikke adta az öt­letet. Amint talán ebből is látható, nem mindenki Csurka és Funar, aki nem ért egyet Yehuda Lahavval. (A szerk.)