Ha csúcsokra hágsz, meglátod a fényt
Megilletődve kerestem fel volt tanáromat, az egykori Debreceni Zsidó Gimnázium minden diákjának “fivérét”, Kárpáti Károlyt. Közös a múltunk egy darabja és nem is akármilyen az a négy esztendő.
Ő bizony birkózó lesz
Édesapja a Kállósemjénhez közeli Bucujirtás árendásaként nevelte fel hét fiát. A 14 éves Karcsinak tetszett az izmok játéka, a patkótörő legyőzőre nem találó cirkuszos ereje. Elhatározta; ő bizony birkózó lesz. Tettét egy kis kitérővel – 18 évesen országos műugró bajnok lett – meg is valósította. S egy évre rá már meg is jelenik neve a hazai birkózás bajnokainak évkönyvében.
A sportért lehetett élni, a sportból nem. A debreceni gázgyárban segédmunkás 32 filléres órabérért, majd az Aschner-féle Egyesült Izzóban kap “sportállást” 76 fillérért, telefonszerelő. (1 db tojás akkor 14, 1 liter tej 40, 1 kg kenyér 48, 10 dkg párizsi 29 fillér.) Dolgozik, sportol ez az élete. Egy versenyére készülve eszébe jutott: megfigyeli ellenfeleit, feljegyzi módszereiket. A sok-sok emlékeztető később őt és tanítványait számos éremhez segítették.
Csak a sporttörténetben jártasak tudják róla, hogy a berlini babérkoszorút számos siker előzte meg. Az 1928-as amszterdami olimpián (csak? már?) a negyedik, a következő évben és 1930-ban az Európa-bajnokságokon a második. Nem maradhat el itthoni elismerése. A Monarchiából itt maradt kitüntetést, az eredetileg katonai hőstettért adományozott Signum Laudis ezüst fokozatát kapta. 1932, ismét olimpia. Ezúttal Los Angelesben, ahol ezüstérmes! Ott figyelt fel rá egy amerikai sportmenedzser és profi birkózónak akarta szerződtetni. Havi jövedelme megegyezett volna egy hazai nagybank igazgatójának a fizetésével. Csábító, egy életpályát meghatározó ajánlat. Kárpáti a szülőföldjét választotta.
Felvették a Testnevelési Főiskolára, bár akkor még nem volt meg az érettségije. Szavát adta a tanév kezdetéig, két és fél hónap volt hátra addig maturál. A TF-en az egyetlen zsidó volt.
Hitler visszafordul
1936-ban, a 10. olimpiára, a horogkeresztes zászlókkal borított, a nácik faji gőgjét harsogó indulóktól visszhangzó Berlinben került sor. Minden német aranyat az eszme győzelmeként ünnepelték. Hogy abból minél több legyen, emigrációból visszacsalogatták a zsidó tőrvívó Helen Mayert. Őt Elek Ilona ütötte el a babértól. Kárpáti Károly négy győzelem után egy éjféli órában lépett a zöld sarokban szőnyegre. A hazai ellenfél biztos volt győzelmében: az irányított sorsolás miatt a kétszeresen is alacsonyabb súlycsoportú Kárpáti alig pihent, a pontozók többsége is az előzetesen győztesnek reklámozott Wolfgang Ehrl oldalán állt. (Ehrlről már fénykép is készült; felirata: Olimpia-Sieger.) A „Führer” is elindult, hogy SS-ei sorfala közt haladva személyesen adja át “a faj győztesének” a babérkoszorút és az érmet. A Stadion előtt azonban visszafordult, mert a szabolcsi zsidó legény másként akarta, és megszerezte a magyar csapat első aranyát.
Hazajövet 50 fillér maradt a zsebében. A híressé vált fiatalembert hívták ide is, oda is. Frakk volt a kötelező. Az állam pedig hálás volt dicsőséget hozó fiának. Kapott egy érmet, és ígéretet, hogy kinevezik valahová óraadó tanárnak. Dr. Vág Sándornak, a Debreceni Zsidó Gimnázium igazgatójának a távirata a legjobbkor érkezett: állást kínált.
Örömmel ment, illetve mentek. Hatévi várakozás után feleségül vehette menyasszonyát. A 180 pengős havi fizetés és a különórákkal megkeresett 110 pengő már biztos megélhetést jelentett.
A gimnáziumban a diákok közéjük valónak érezték, bátyjuknak tartották. Büszkék voltak rá. Egyetlen iskola sem dicsekedhetett olimpiai bajnok tanárral, s ő nemcsak edzette, védte is tanítványait. Egy alkalommal a tornaterem ablakán ugrott ki, hogy hamarább rendet tegyen a Pásti utcát lezáró és ott a zsidókat verő egyetemisták között.
Kivételezettsége a náci megszállással megszűnt. Felesége 1944 nyarán álnéven szülte meg kislányukat, akit annak rendje és módja szerint meg is kereszteltek. A keresztvizet a háború után lemosták a csecsemőről.
Ami azóta történt
1945-ben már nincs Debrecenben iskolányi gyerek, elárvul a Zsidó Gimnázium. Ám az iskola alapításának 70. évfordulóján Kárpáti volt növendékei vendégeként utazott Izraelbe. Tizenhét éven át vezető edzője volt a Honvéd birkózóinak. Könyveket írt és száz országos bajnokot nevelt. Huszonnégyszer nyerték meg a csapatbajnokságot. Ő készítette fel az eddigi legsikeresebb olimpiánkra, Helsinkire a birkózókat. Ketten közülük a legjobbak lettek. Világversenyen bíráskodott. Külföldre hívták tanácsadónak. A pápa, a svéd király és mások társaságában tagja az olimpiai Rendnek. 75 éves, amikor a NOB kitünteti és 85, amikor a Magyar Köztársaság aranykoszorúval ékesített csillagrendjét megkapja.
Lánya és annak családja, tízezer kilométerre innen, 45 évi házasság után nemrég temette el Lilikét. Fáradt, egyedül élő öregember gondolhatná valaki, aki nem ismeri. A valóság az ellenkezője. Félévszázados megfigyelés, tapasztalat alapján most szabadalmaztatta a testtartás mérését szolgáló műszerét. (Szellemi frissességét Einstein tételeinek tanulmányozására fordítja.) Tengernyi számítással bizonyítja, hogy a térben a fény sebessége sem állandó, s hogy van a fénynél nagyobb sebesség is. Szerinte a tények figyelmen kívül hagyása a csernobili katasztrófa oka. Dolgozatát több helyre eljuttatta. Az Élet és Tudomány felkarolta, a Pesti Riport megszellőztette a témát, de az illetékesek egyelőre hallgatnak.
Cato 70 évesen tanult meg görögül. Kárpáti 86 évesen lép be a fizika birodalmába? Ha rajta múlik, igen!
28 olimpiai aranyérem
Néhány hét múlva Barcelonában felgyullad a láng, és kezdetét veszi a legnemesebb és legcsodálatosabb vetélkedő. Ez adja aktualitását, hogy közzétegyük azoknak a zsidó sportolóknak a nevét, akik olimpiai arannyal gazdagították Magyarország éremtáblázatát.
HAJÓS ALFRÉD (1896. Athén) 100 méteres és az 1200 méteres síkfutás. Ő Magyarország első olimpiai bajnoka.
FUCHS JENŐ (1908. London és 1912. Stockholm) kardvívás egyéni és csapat.
WEISZ RICHÁRD (1908. London) kötöttfogású, nehézsúlyú birkózás.
MEZŐ FERENC (1928. Amszterdam) szellemi verseny epikai műfaja.
PETSCHAUER ATTILA (1928. Amszterdam és 1932. Los Angeles) kardcsapat tagja.
KABOS ENDRE (1932. Los Angeles) kard egyéni, (1936. Berlin) kard egyéni és csapat.
CSÁK IBOLYA (1936. Berlin) magasugrás.
ELEK ILONA (1936. Berlin és 1948. London) tőrvívás.
KÁRPÁTI KÁROLY (1936. Berlin) szabadfogású könnyűsúlyú birkózás.
KELETI ÁGNES (1952. Helsinki) torna-műszabadgyakorlat, (1956. Melbourne) műszabadgyakorlat, felemáskorlát, gerenda egyéni, valamint kéziszer csapat. (Az ötszörös olimpia győztes lett az izraeli tornászsport megszervezője és első mestere.)
SZÉKELY ÉVA (1952. Helsinki) 200 méteres mell-úszás.
GYARMATI DEZSŐ (1952. Helsinki, 1956. Melbourne, 1964. Tokió) vízilabda
ZÁDOR ERVIN (1956. Melbourne), vízilabda.
GÁBOR TAMÁS (1964. Tokió) párbajtőrcsapat.
Címkék:1992-06