„Gyerekarcokat markolok vissza Izraelnek”

Írta: (Herzl) - 1991-11-01 Rovat: Archívum, Irodalom

Mezei András különös hangulatú tényversei a közeljövőben Izraelben is megjelennek – héberül. A költő erre az alkalomra írta az alábbiakat:

Nálunk nem mítosz és nem kitalálás: saját hamvaiból született meg Izrael. A Főnix-hasonlat nálunk nem hasonlat, hanem a zsidó létezés alapképlete, mert otthagytuk hamvainkat a piramisok mellett, hogy a sivatagban szülessünk újjá, és otthagytuk hamvainkat a pusztában, hogy föltámadjunk a honfoglalásban. Izrael elhurcolt törzseinek hamvai épültek bele élő sejtekként Júdeába, hogy a zsidó állami lét holocaustjának szétszórt hamvaiból keletkezzék a kétezer esztendős gáluti létben a megmaradás és az újjáéledés, a térben és időben rendszeresen bekövetkező pogromok spiráljain keresztül, egészen a nagy holocaustig, melynek hamvaiból támadt föl az új zsidó államiság. Ha van nép, amely elmondhatja, hogy szenvedéseinek értelme volt, az a zsidó nép. Bőrünkön érezzük, csontjainkban hordozzuk az időt. Génjeink emlékezetében halljuk a sófár-kürt hang-rianását. Idegsejtjeinkben is benne van a kiszolgáltatottságok érzet-emlékezete; a zsidó nép nem-gyáva halálainak hamvaiból született hősiesség a római kereszten, az inkvizíció máglyáin, a kozákok lándzsáival átszúrt mellekkel, baltáktól hasított fejjel a lepecsételt marhavagonokig, az auschwitzi gázkamrákig. Nem mítosz, nem kitalálás, hogy Izrael a saját hamvaiból született újjá. Mert, ha nemzedékről-nemzedékre mindig úgy vesszük, hogy mi álltunk ott a Szináj hegyének lábánál, mi mondtunk igent a Törvényre, mielőtt még meghallottuk volna annak értelmét, hogyne volnánk azonosak a Nílusra kitett zsidó csecsemőtől a sivatag halottjain keresztül halálainkkal is. Isten agyagból gyúrta Ádámot, de az új zsidó államot népének hamvaiból teremtette. Az Auschwitz felé csattogó vonatok megérkeztek Jeruzsálembe. Ti vagytok azok, akik MEGÉRKEZTETEK! Metafizikából és a huszadik századi lét világvalóságából születtetek újjá. S ha csak egy pillanatig is megéreztétek a Scud-rakéták alatt a tehetetlenségre kényszerült kiszolgáltatottságot, megsejhettétek azt is, hogy miből származik Izrael bátorsága.

Izraelben nincs ״ismeretlen katona” – minden hősi halottnak külön arca van. A hatmillió nem massza. Nem ״szappan”. Nem hamutömeg. Minden halottban engem öltek meg. Én haltam meg. Az auschwitzi szemüveghalom minden egyes dioptriás üvegén keresztül én nézek ki a világra, én illesztem vissza a levágott hajhegyek hajcsomóit a koponyákra. A gyerekcipők százezreinek lábacskáit én illesztem vissza a megöregedett bőr üregeibe. A rongybabák, mackók halmai fölött gyerekarcokat markolok vissza Izraelnek, hogy lányaink kihordják őket. Hogy megszülessenek. Ez az értelme az én munkámnak itt a HELYSZÍNEN. Magyarországon.

Mezei András:

Szelektáláson

Kesztyűs kezével vállam megérintette

Mengele. Szétválasztott. Anyám ott pusztult,

de a balvállamat azóta úgy cipelem, mint

hogy ha más test része volna e világon,

melynek Istenét nem ismerem.

Béla

Most a bal lábát előre rúgja,

mintha díszlépést vágna ki.

A jobb térde összecsuklik.

A vállai előre buknak.