Gój motorosok és nyílt levelek

2008. április 30. Kedden reggel „meglátogatták” a Népszava szerkesztőségét a „Gój motorosok”. Fenyegető felvonulásukat azzal indokolták, hogy a lap munkatársa, Andrassew Iván, sértő megjegyzéseket tett rájuk (egyébként egy másik újság, a Hócipő hasábjain).

Az utóbbi időben rendszeresen ismétlődő szélsőjobboldali vonulások és az ellenükben szerveződő antifasiszta ellenakciók forgatókönyve ezúttal is működésbe lépett. A motoroslátogatás időpontjában békés pikniket hirdetett a Nagy Imre társaság, és mozgósította híveit a Magyarok a nácik ellen civil szerveződés is. Utóbbi a tüntetés napján petíciót juttatott el a hat legfontosabb közjogi méltóságnak, valamint a pártok frakcióvezetőinek.

Gadó János fotója

Ebben felszólítja a címzetteket, hogy a maguk területén mindent tegyenek meg a köztereket eluraló szélsőjobboldali akcióhősök megfékezéséért, a békés polgárok mindennapi nyugalmának visszaállításért. Tegyék ezt egyrészt a rendelkezésükre álló adminisztratív eszközök felhasználásával, másrészt olyan légkör megteremtésével, amelyben a szélsőjobb mozgalmai nem élnek meg.

Alább az Alkotmánybíróság elnökének írott levelet közöljük.

*

Dr. Bihari Mihály az Alkotmánybíróság Elnöke része

Tisztelt Elnök Úr!

Az utóbbi időben a köztársaság békés polgárait egyre agresszívabban próbálták terrorizálni neonáci színezetű csoportok. Ezek, a nyilas érát idéző egyenruhákban, zászlókkal masírozó és akciózó csoportok lassacskán megfélemlítik az ország civil lakosságát – nyilván ez is a céljuk –, miközben azon tagjaik, híveik, akik autókat gyújtogatnak, nyilvános gyűléseken a legarcátlanabb hangnemben zsidók és cigányok ellen uszítanak, egyes vezetőik pedig pontosan megjelölt személyek elleni életveszélyes támadásokra buzdítanak, bántódás nélkül, szabadlábon folytatják tevékenységüket.

A Hollán Ernő utcai jegyiroda elleni gyújtogatás és az azt követő események is ebbe a folyamatba illeszthetők, azzal a különbséggel, hogy itt a békés polgárok határozott nemet mondtak a szélsőségekre és személyükkel állták útját a náci agressziónak.

Ebben a közegben fogant a Magyarok a nácik ellen kezdeményezés, amelynek célja, hogy rávilágítson a hazánkban újra életre kelt és agresszívan fellépő náci, neonáci, újnyilas, illetve fasiszta színezetű csoportok tevékenységének veszélyére. Célja továbbá, hogy e szerveződések működése ellen minden jogszerű eszközzel fellépjen: eszméik, propagandájuk terjedése és terjesztése ellen lépéseket tegyen; kártékony tevékenységük lehetőségeit minimálisra csökkentse; ellenük hatósági lépéseket kezdeményezzen, megindításukat bátorítsa és folyamatba helyezésüket, végrehajtásukat figyelemmel kövesse. A Magyarok a nácik ellen kezdeményezés ebben a kérdésben a „zéró tolerancia” elvét vallja.

A Magyarok a nácik ellen nem formális szervezet, hanem civil értékközösség, nyitva a fenti célok szellemében munkálkodó egyének és közösségek előtt. A Magyarok a nácik ellen olyan befogadó platform, ahol nem kell egyetérteni egymással semmi másban, csak abban, hogy nem tűrjük tovább az agressziót, nem tűrjük a gyűlöletkeltő uszítást, és képesek vagyunk megálljt parancsolni a náciknak. A joguralom és a demokrácia híveként ez a dolgunk, ez az, amiben egyetértünk, és ez az, amiben nem hátrálunk meg.
Azt kívánjuk, hogy körvonalazódjon egy olyan társadalmi minimumérték, amely a Magyar Köztársaságban a polgári jogegyenlőség és a demokratikus jogállam keretein belül elutasítja a nácik térnyerését, bármely náci eszme újjáélesztési kísérletét, és képes is a rendelkezésre álló törvényes kereteken belül fellépni ellene.

Tisztelt Elnök Úr!

A fentiek alapján felkérjük, hogy álljon mellénk, és tegyünk együtt azért, hogy a következő kérdésekre megnyugtató válaszok szülessenek:

A Magyar Köztársaság miért nem vesz példát azon európai országokról, ahol bármely kisebbség elleni uszítás, valamint a hitleri Németország bármely eszmei vonalával azonosuló mozgalom abszolút tiltott, mindennemű tevékenysége büntetendő és legfőképpen minden tisztességes ember számára szalonképtelen?

A Magyar Köztársaságban elvárható-e, hogy a Budapest utcáin randalírozó, autókat és üzleteket rongáló, molotov-koktélokkal gyújtogató, a gyújtogatásokra felbujtó; vidéki városokban és falvakban romákat terrorizáló személyek ellen – akik egyébként pontosan körülhatárolható szervezetek buzdítására tették, amit tettek –, a büntetőeljárás ténylegesen meginduljon?

A Magyar Köztársaságban elvárható-e, hogy azok a pontosan beazonosítható provokátorok, akik a törvényellenes, megfélemlítő akciókat generálják – akik közt olyan is akad, aki nyilvános internetes fórumán üdvözölt egy üzlethelyiség ellen elkövetett terrortámadást, majd további terrorcselekményekre buzdított –, és elég okot szolgáltattak az ellenük történő határozott hatósági fellépésre, ne folytathassák a lakosság nyugalmát és biztonságát veszélyeztető akcióikat?

A Magyar Köztársaságban elvárható-e, hogy a félkatonai kellékekkel felvonuló Magyar Gárda és társszervezetei ellen indított ügyészségi fellépés nyomán a bíróság gyorsan, a kellő határozottsággal és soron kívül tárgyalja az ügyet?

A Magyar Köztársaságban elvárható-e, hogy a hatóságok hivatalból üldözendő módon és saját jogkörükben eljárva azonnal, a méltányosságot nem tűrve, a zéró tolerancia elvét alkalmazzák a náci, illetve fasiszta színezetű szervezetek, csoportok tevékenységével szemben?

Tisztelt Elnök Úr!

A szabadság és a demokrácia elvein nyugvó társadalmaknak meg kell védeni magukat a szabadság és demokrácia ellenségeitől. Ezért kérjük, hogy saját hatáskörében bocsásson ki olyan egyéni állásfoglalást, amelyből világosan érthető a szándék: mind a törvényalkotást, mind a jogalkalmazást az eddigieknél erőteljesebb és konkrétabb eszközök, a zéró tolerancia elvének felhasználására sarkallja, határozottabban fellépve a náci, illetve fasiszta színezetű szélsőjobboldali, fajgyűlölő eszmék és csoportok ellen.

 

Együttműködésében bízva, tisztelettel:
Magyarok a nácik ellen csoport