Gödörbe be, gödörből ki

Gödörbe be, gödörből ki?

Hosszú cikk jelent meg a decemberi Szombatban, szerzője Gadó János. A Mazsike tizedik születésnapjára készült az írás. Évtizedet áttekintő cikknek író­dott, de inkább vitaindításra alkalmas. A Mazsike alapítóival készített hosszú magnóinterjúk rövid részletei is szere­pelnek Gadó írásában. A velem készí­tett magnófelvétel két kiragadott részle­tét a megjelent változatban félreértel­mezték. A lényeges tévedéseket igazí­tom ki, a valóság iránti feltétlen tiszte­let okán.

A Mazsike előtörténetéről, majd meg­alakulásáról november végén számol­tam be a Magyar Nemzetben, nagy, egész oldalas cikkben. Ott már megír­tam, hogy Szimcha Dinitzcel, a Cionis­ta Világszervezet (Jewish Agency/WZO) vezetőjével a Mazsike megalakítása előtt többször is konzultáltam, de Ma­gyarországon kívül. Csak 1988 nyarán jött először Dinitz Magyarországra, a cikk viszont 1986-ot említi, tévesen. Ugyanis 1986-ban teljes képtelenség lett volna, hogy egy prominens cionis­tát beengedjenek a Kádár-rezsim ural­ma alatt lévő „népköztársaságba”. 1988 nyarán viszont Dinitz már pénzt is ígért Budapesten az alakulóban lévő Mazsikének. Amit a szervezet rendben meg is kapott, és a Lauder-Javne iskola előkészítésére fordított.

A másik elcsúszás Kádár Ivánnal, a Mazsike főtitkárával kapcsolatos, aki vi­szonylag későn, az alakuló közgyűlés előtt három hónappal kapcsolódott be az előkészítő munkáiba. Mezei András hozta közénk mint régi barátját.

Kádár Iván kedves egyénisége sze­rencsésen és eredményesen fékezte a vezetőségen belüli személyeskedése­ket, rivalizálásokat. Kiegyensúlyozó szerepet töltött be, és kisebb-nagyobb anyagi forrásokat is szerzett a Mazsiké­nek. Például a BB (Budapest Bank) monogramos székek még ma is a Garay ut­cában szolgálnak. A később zátonyra futott Mazsike-SZDSZ kapcsolatoknak is Iván volt a bábája, majd kulcsembe­re. Legjelentősebb tette valószínűleg az Amitours előkészítése volt. A Likud egyik pénzügyi vezetője, Arje Klang Jeruzsálemben ösztönzött bennünket a létrehozatalára. Az utazási iroda bur­kolt célja a Magyarországon átmenő szovjet alijaútvonal fedése és segítése volt. Mint vezérfonal és biztonsági kö­tél. Az amerikai-izraeli tulajdonosi szer­kezetre utalt az iroda neve, a konstruk­cióban még a Szerencsejáték Rt. is he­lyet kapott.

Nem sokkal utóbb azonban az SZDSZ-szel kapcsolatos elképzelések kudarca és a helyzet politikai feloldha­tatlansága Kádár Ivánt egyre mélyülő búskomorságba kezdte sodorni. Hama­rosan lemondott parlamenti képviselői mandátumáról, visszahúzódott a cse­lekvő életből is, majd végleg elhagyott bennünket. Halálával egy tevékeny és vonzó egyéniség távozott a közéletből, ellentmondásos sorsa a magyar zsidó­ság hányattatásait is visszatükrözi.

Még mindig a Szombat decemberi cikkéről szólva, Feldmájer Sándor rö­vid nyilatkozatában Pozsgay Imrével kapcsolatosan bonyolódott téves felté­telezésekbe. A vele való érintkezést va­lójában Nemeskürty István és Csoóri Sándor hozták létre. Az ’56-os „népfel­kelés” fogalmáig előrejutott Pozsgay befogadta a Belgrád rakparti Hazafias Népfront-székházba, az ún. Rakpart Klubba a Mazsike előkészítő bizottsá­gát is, más rendszerváltoztató, ellenzé­ki szerveződésekkel együtt. Néhány hó­nappal később bátor kiállású nyílt le­vélben köszöntötte a Mazsike megala­kulását.

Téves elképzelés az is, hogy a Mazsi­ke légüres térben, vákuumban született volna. Az elindulás és a megmozdulás esélyeit három külső sarokpont erőtere szabta meg. A ’67-es vereség után két évtizeddel az araboknak újra sikerült ar­tikulálni önmagukat Izraelben. A kirob­banó és elhúzódó intifáda végül a béke­folyamat felé is vezetett. Második elem, hogy Berlinben inogni kezdett a „fal”, és a megroppant „szocialista tábor” ijedté­ben Izrael felé is nyitni kezdett. A har­madik sarokpont a Szovjetunióban volt. A gorbacsovi bomlás folyamata a hét évtizedes diktatúra után a zsidó újjászü­letés, sőt esetleg a tömeges alija lehető­ségét is fölvetette.

A Mazsike jelentőségét a kommunis­ta blokk összeomlása értékelte fel, de néhány évvel később ugyanez le is ér­tékelte. A nyugati világ időközben elveszítette érdeklődését a posztszovjet ál­lamok iránt. Néhány súlyos belpolitikai tévedés is hozzájárult a Mazsike szerve­zeti megroppanásához. Néhány eset­ben a Mazsike vezetői egyszerűen nem vették észre a buktatókat és a csapdá­kat, de előfordult az is, hogy látták ugyan a gödröt, a rossz kanyarvétel mi­att mégis beleestek.

Az utóbbi hónapokban viszont újjászületett az esély. A Mazsike óvatosan kikapaszkodhat a gödörből, ha élni tud az új lehetőségekkel.

Rózsa T. Endre