Gettó
Majd visszatérünk. Csend vagyunk: tömény.
Há-sokaság. Szétfejtve, mint a szén.
Ily egyszerűn lemérve és felosztva.
Ez az idők utolja.
Árulás
Nyomja pecsétjét újság-hasábokra,
Ajtórésen hiszik: kénsárga láz,
Karszalagot fest, kapcsolatot mérgez,
Tintát töröl — a háló mind nehéz lesz.
Ó gyermekész! omló épületek!
Apadó vizek! káprázat-hegyek!
Nincs halál. Nem jön ítélet soha.
Láng s homok tör h ablakot tokostul.
Nincs már zsidó és római se mozdul.
Mi — az utolsó jog alapzata —
Betűk vagyunk csak Jegyzet. Toldalék.
Fehér papírlapok. Hamupihék
Halasi Zoltán fordítása
Címkék:1993-01