Gazdasági kapcsolatok Kazahsztánnal
A Negev északi részén fekvő, Gázától nem messze található Nahal Oz kibucnak előkelő vendége volt a közelmúltban: Szergej Terescsenko, a kazahsztáni miniszterelnök. A Közép-Ázsiában fekvő köztársaságot az fűzi ehhez a kibuchoz, hogy innen való azoknak a szakértőknek a többsége, akik az izraeli modell alapján formálják át az ország mezőgazdaságát.
A tiszteletére rendezett ebéden Terescsenko rámutatott a tányérján lévő burgonyára: „Önök segítettek nekünk e növény termelésének megnövelésében – mondta az üzletemberek és a külügyminisztérium hivatalnokaiból álló vendéglátóinak. – A következő dolog, amiben az Önök segítségére lesz szükségünk, hogy mit tegyünk az aratás után. ”
„Kár, hogy ezt nem említette korábban – mondta az egyik izraeli -, elvittük volna Tapudba, abba a közeli üzembe, ahol fagyasztott hasábburgonyát állítanak elő. ”
„Valójában nem ebédelni jöttem. Menjünk el most” – felelte a politikus.
A pillanat ösztönző hatására tett gyárlátogatás hangos siker lett. „Menynyibe kerül egy ilyen gyár?” – kérdezte a látogatás végén. „7-10millió dollár” – hangzott a válasz, mire a kazalt arra kérte vendéglátóit, hogy tegyenek javaslatot 6 mélyhűtött burgonyát előállító gyárra.
Ez az üzletkötés csak egy példa az izraeli üzlet gyors terjeszkedésére a közép-ázsiai köztársaságokban. Hivatalos adatok szerint a Kazahsztánba irányuló izraeli export 1993-ban tizenháromszorosára nőtt, és eléri a 35,5 millió dollárt. A többi köztársaságba – Üzbegisztánba, Türkmenisztánba, Kirgíziába, Tádzsikisztánba – irányuló export meghaladta a 100 millió dollárt az elmúlt három évben.
Nimrod Novick, aki korábban az izraeli külügyminisztériumban dolgozott Simon Perez közeli munkatársaként, akinek a Maimon Merhav kereskedelmi vállalatban van részesedése, csupán annyit árul el, hogy a Merhav egész világra kiterjedő tevékenysége 1993-ban 800 millió és 1 milliárd dollár közötti forgalmat jelentett, és ennek mint-egy 35-40%-a a közép-ázsiai üzletekből származott.
„Az egyetlen határt a finanszírozás jelenti” – állítja Novick. Eddig nincs panaszra okuk; az izraeli bankok több mint 200 millió dollár kölcsönt nyújtottak a Merhav cég számára, melynek biztosítékát az izraeli kormány és a kazahsztáni Alembank adta. „Meggyőztük Rabin miniszterelnököt, hogy érdemes a közép-ázsiai befektetéseket növelni, mert az export növelésével új munkahelyek teremtésére is mód nyílik Izraelben.”
Az Eisenberg vállalat 160 millió dolláros szerződést kötött csepegtetős öntözőrendszer kazahsztáni bevezetésére.
Mivel a korábbi helyi vízforrás, az Aral-tó a helytelen vízgazdálkodás következtében kezd kiszáradni, a helyválasztás magától értetődő volt.
Az első kísérlet egy 2500 hektáros területen folyt; a termelékenység 40 százalékkal nőtt, a vízhasználat 60 százalékkal csökkent. A második kísérletet követően a kazahsztáni kormány aláírt egy 50 000 hektáros terület öntözésére vonatkozó szerződést.
A KORÁBBAN már említett Merhav vállalat Izraelből importál vetőmagot, műtrágyát, a tejtermeléshez szükséges csúcstechnológiájú berendezéseket, és a Nahal Oz kibucból érkeznek a szakértők. A tejtermelő projekt megkezdése előtt a kazahsztáni tehenek évi 2500 liter tejet adtak. Most a mesterséges megtermékenyítéssel, fejőgéppel lassan elérik a világszabványt, vagyis 5000-7500 litert, ami még mindig elmarad az izraeli tehenek 10 000 üteres rekordjától.
A Merhav, Eisenberg vállalatokon kívül más izraeli cégek is képviseltetik magukat, pl. a Bezeq, a Tadiran vagy a haifai Bateman Engineering, akik egy aranybánya megnyitásáról tárgyalnak Kirgíziával.
A Jerusalem Postból fordította Markó Beáta
Címkék:1994-12