Félmillió tag negyvenhat országban

1843-ban New Yorkban tizenkét férfiú alapította meg a B’nai B’rith-et (kiejtése: bné brit), amely mára a világ legnagyobb taglétszámú zsidó szervezete lett. A név jelentése magyarul ״Szövetség fiai”, ahol a szövetség a Tóra egyik kulcsfogalmára, Istennek a zsidósággal kötött szövetségére utal.

148 éve a szervezet fő feladatának az akkor is már igen sokszínű New York-i zsidóság különböző csoportjai közötti megértés és tolerancia elősegítését tekintette. Ennek érdekében deklarálták a szervezet máig is változatlan alapelvét, a zsidóság egységének megteremtését. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a B’nai B’rith-ben találhatók ortodoxok és reformzsidók, cionisták és asszimiláltak, gálutiak és izraeliek, liberálisok és konzervatívok. Anélkül, hogy a zsidóságon belüli különbözőségeket el akarná mosni, a B’nai B’rith a fő hangsúlyt a zsidó nép évezredes összetartozás érzésére és sorsközösségére helyezi.

Az első alapelv mellé még két további társult: az emberi humánum fontosságát kifejező testvériség és a zsidó etikában döntő szerepet játszó jótékonyság.

Összekeverik a szabadkőművességgel

A B’nai B’rith tradícióiban megőrzött néhányat indulásának körülményei közül: a zárt csoportok múlt századi páholy elnevezését, a tagfelvétel ünnepélyes szertartását, a szervezeti szimbólumok ápolását. Néhány felszínes hasonlóság miatt ezt egyesek összekeverik a szabadkőművességgel, habár a tradíciók kialakítását nyilvánvalóan befolyásoló korszellemén kívül a két mozgalomnak semmi köze egymáshoz.

A B’nai B’rith többszintű szervezeti struktúrája az önkormányzat és a képviseleti demokrácia elvein épül fel. Alapegysége a páholy, vagy egység, ami elsősorban a személyes kapcsolatokra épül, és létszáma éppen ezért korlátozott. A világon 18 területi körzet működik. Magyarország a 19-esbe, a kontinentális európai körzetbe tartozik. A körzetek számozásánál kegyeletből kihagyták az elpusztított európai körzetek sorszámait. A körzetek delegátusai a páratlan években megválasztják a körzet vezetőségét, páros években pedig megrendezik a világkonvenciót , ahol a szervezet elnökét és vezetőségét választják meg az egyes országok képviselői. A B’nai B’rith nemzetközi központja Washingtonban működik. A Hillél-alapítvány pedig a világ 400 egyetemén nyújt lehetőséget a zsidó diákok közösségi életének kialakítására.

A B’nai B’rith súlyát mutatja, hogy számos világszervezetben képviselete van: megfigyelői státusza van az ENSZ-ben, részt vesz az UNESCO munkájában és az egyházak világtanácsában, mindenütt a legáltalánosabb zsidó érdekek védelmében. Tevékenységét három fő területen fejti ki.

Felnőttképzés. A felnőttek számára a zsidó kultúra és tradíciók ápolását a zsidó tudás és identitás elmélyítését előadásokkal, vitaestekkel, publikációkkal támogatja. (Talán nem érdektelen, hogy Freud első tanulmányait a bécsi B’nai B’rith támogatásával jelentette meg.)

Szociális tevékenység. Testileg vagy lelkileg elesett, nehéz sorsú zsidók felkarolását és támogatását teszi a tagok személyes ügyévé. Nemzetközi segélyakciókat is szervez, például az etiópiai zsidók megsegítésére.

Az antiszemitizmus és a faji megkülönböztetés elleni fellépés. Az Anti-Defamation League (ADL, szó szerint: megalázás elleni liga) a világ egyik legrégebbi emberjogi szervezete, amelyet 1913-ban alapítottak, amikor még Amerikában is dúlt a nyílt antiszemitzmus. A B’nai B’rith keretében működő ADL a fő hangsúlyt a megelőzésre teszi és ezen az alapon kidolgozott oktatási, vallásközi és polgárjogi programjait világszerte használják mindenféle faji, etnikai megkülönböztetés elleni megelőző munkában. Az ADL természetesen aktívem figyeli, és szembeszáll a negatív jelenségekkel, és ehhez nemcsak tekintélyét veti latba, hanem konkrét jogi, módszertani és public relations segítséget is nyújt.

Izrael támogatása. A B’nai B’rith konkrét projektek megvalósításán túl politikailag is aktív tevékenységet fejt ki Izrael támogatására mind az ENSZ-ben, mind az amerikai kormánynál és a kongresszusban.

A B’nai B’rith Magyarországon

Magyarországon a B’nai B’rith az elmúlt hetven évben csak igen rövid ideig működhetett legálisan, mivel nemcsak a kommunista korszakban, hanem a Horthy-rendszerben is be volt tiltva. Tudomásunk szerint csak ’45 és ’48 között volt legális szervezete Magyarországon. Újjáalakulására 1990 februárjában került sor.

Az elmúlt másfél évben szervezett sok program közül csak néhányat emelünk ki: Ehrlich professzor (Basel) előadása az egyházi antiszemitizmusról, Fekete László által szervezett zenei est a Vigadóban. Sidorsky professzor (New York, Columbia) előadása a zsidóság és liberalizmus viszonyáról a Bölcsészkaron, az Adenauer-alapítvánnyal közösen szervezett 3 napos szeminárium a zsidó-keresztény együttélésről Magyarország és Németország összevetésében.

Több projekt is beindult: az angol kormány segítségével egy vállalkozástámogató iroda működik B’nai B’rith Alapítvány néven. (Gazdasági rovatunkban olvashatják interjúnkat az iroda vezetőjével. A szerk.) Oral history archívum létrehozása kezdődött meg, valamint helyet kapott a Soa túlélők rendelője. Külföldi segítséggel könyvkiadás és kiállítások szervezése is megindult.

A szervezetnek számos külföldi látogatója érkezett több mint tíz országból, a B’nai B’rith külügyi vezetőjét Göncz Árpád is fogadta.

Segélyszállítmányt juttattak el a romániai zsidó öregek otthonaiba és gyűjtéseket is rendeztek. A B’nai B’rith kezdeményezte az eljárást a Hunnia című lappal szemben, a zsidóság ellen uszító cikkei miatt.

A B’nai B’rith – reményei szerint – nemzetközi kapcsolatai révén sok területen segítségére lehet a magyar zsidóságnak.

Korányi László