Feldmájer Péter: „…mindig vannak, akik elárulják a zsidóság ügyét”

2007. december / Szegő Péter Nagy többséggel elfogadott határozatokkal zajlott le a Mazsihisz képviselő-testületi közgyűlése december 16-án, vasárnap, melynek középpontjában az antiszemitizmus elleni harc állt. Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke a megnyitó imát követő bevezetőjében úgy vélekedett: az elmúlt évben egy kevesek által, de nagyon hangosan képviselt antiszemita nézetrendszer kezdett el kifejlődni Magyarországon.

	Feldmájer Péter (Fotó: MTI)

Szerinte sokszor, sokan vetik a Mazsihisz vezetőinek szemére, hogy túl hangosak, nem elég simulékonyak és nem eléggé fogják be a szájukat. Hozzátette, hogy az idő sajnos őket igazolta, amikor nyáron először szólaltak föl a magyarországi zsidóság képviseletében a Magyar Gárda ellen. „Ma már nemcsak beszélnek, hanem masíroznak, falvakat, kisvárosokat szállnak meg, embereket félemlítenek meg” – mutatott rá az elnök, aki szerint nincs erő, amely a Magyar Gárdát meg tudná állítani.

A november végi, Sólyom László köztársasági elnökkel elköltendő, s a Mazsihisz vezetése által lemondott ebédmeghívásra utalva Feldmájer úgy fogalmazott: „Nem az a feladatunk, hogy jóban legyünk a hatalommal. Nem az a feladatunk, hogy miként afféle kutyák, akikre a gazdájuk rámosolyog és füttyent, egy darab kenyérért elmenjenek, és farkcsóválva nyalogassák a gazda, a hatalom kezét. […] Van, amikor azt kell mondani: eddig és ne tovább.” Az elnök szerint az ebédmeghívás lemondása a zsidóság önbecsülését erősíti.

A napirendi pontok egyhangú elfogadása és a legutóbbi közgyűlés óta elhunytakra történt megemlékezés után a grémium rátért a napirendre. Tekintettel arra, hogy az első napirendi ponthoz, az alapszabály-módosításhoz nem volt jelen a közgyűlési tagok több mint kétharmada, az alapszabály-módosítás elmaradt.

A közgyűlés Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató és Sessler György, számvevő és számvizsgáló bizottsági elnök előterjesztését elfogadva határozatot hozott a Mazsihisz és taghitközségei számviteli rendszerének továbbfejlesztésére. A két előterjesztő hozzászólása után az ülést vezető Feldmájer Péter vitára bocsátotta az előterjesztés tervezetét, de nem volt hozzászólás és az előterjesztés elfogadtatott.

Két módosító indítvány elvetése és egy elfogadása után ugyancsak elfogadták a Mazsihisz 2008-as költségvetés irányelveiről és arányszámairól szóló, szintén Zoltai által előterjesztett határozatot. (A Szombat kérdésére, hogy nem számít-e határozatképtelenségnek, ha a közgyűlés összes tagjának kevesebb mint fele nyom gombot, mint az az elfogadott módosító indítvány esetében történt, Egri Oszkár, a Mazsihisz jogásza úgy válaszolt: nem. Az összes küldött több mint fele kell, hogy regisztrálja magát és az ő több mint felük igen szavazatára van szükség valaminek az elfogadásához.) Az ügyvezető igazgató előterjesztéséből kiderült, hogy mind az adó egy százalékát a Mazsihisznek fölajánlók száma, mind a fölajánlott összeg csökkent 2006-hoz képest.

A vita egyik hozzászólója, Szántó György nagy tapsot kapott, amikor Nagy Ákos, a Kidma zsidó ifjúsági szervezet egyik vezetője: Amikor a flódni fityiszt mutat című cikkére utalva azt mondta: ha az ifjúsági szervezetek elvárják a Mazsihisz és a BZSH támogatását, akkor a Mazsihisszel fönnálló problémáikat ne a Népszabadság hasábjain tárgyalják ki és ne kritizálják a Mazsihisz vezetését a Sólyom-ebéd lemondása miatt, ehelyett egyeztessenek vele.

A testület más ügyek mellett határozott egy, a megkülönböztetés elleni jogvédő alapítvány létrehozásának engedélyezéséről. „Ha valakinek azt mondják, hogy hülye magyar, mehet a bírósághoz, csak a zsidók nem mehetnek” – vélte előterjesztésében Feldmájer. Az alapítvány létrehozásának előzménye, hogy október 29-én az Országgyűlés elfogadta a Polgári Törvénykönyv azon módosítását, mely szerint polgári perben elégtételt vehet az, akivel szemben faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra tesznek nyilvános sértő megnyilvánulást, ezzel kapcsolatban lásd itt

Bár a törvénytervezet nem lépett hatályba, mert a köztársasági elnök nem írta alá és november 13-án normakontrollra az Alkotmánybírósághoz küldte, ezt követte a már említett ebédmeghívás lemondása –, a Mazsihisz azért hozná létre az alapítványt, mert a kihirdetett, de – Feldmájer reményei szerint csak egyelőre – hatályba nem lépett törvénytervezet szerint egyházak nem jogosultak bírósághoz fordulni, de az erre a célra létrehozott alapítványok igen. Talán Sólyom László környezetvédelmi érdeklődésére utalva, Feldmájer kijelentette: „Ha valaki letép egy bazsarózsát […], akkor fölléphet körülbelül negyven alapítvány, amelyet igen befolyásos emberek támogatnak, hiszen a bazsarózsa olyan érték, amelyet védeni kell, szemben a mi méltóságunkkal és becsületünkkel.”

A hozzászóló Suchman Tamás országgyűlési képviselőként azt mondta: „Rendkívül szégyellem magam, hogy ilyen helyzetbe kerültünk. […] Ahonnét az elutasítás folyamatosan érkezik, az a magyarországi liberálisoknak egy olyan közössége – és az én számból ez nem lesz zsidózás –, akiknek családi kapcsolataik révén közük van a védendő értékhez. […]” Suchman bírálta Sólyom Lászlót is, amiért nem konzultált a törvénytervezet alá nem írása előtt a Mazsihisz vezetőivel. Bejelentette: a gyűlöletbeszéd kérdésében január elején nyílt levélben fordul a köztársasági elnökhöz. Megjegyezte: a probléma megoldását a magyar értelmiség pártsemleges tagjaival együtt kell keresni, s név szerint említette Glatz Ferencet. Az alapítvány létrehozását a közgyűlés Verő Tamás rabbi tartózkodásával és Darvas István rabbi ellenszavazatával elfogadta.

Az egyéb ügyek között Suchman Tamás Hiller István oktatási és kulturális miniszter üzenetét tolmácsolta: van pénz azoknak a Kőszeg környéki zsidó tömegsíroknak a föltárására, amelyekben 1300-1600 ember nyugodhat 1945 tavasza óta. Feldmájer hozzátette: Hiller István hatvanmillió forintot adott a célra „saját keretéből”.

Ezután Deutsch László újpesti rabbi szólalt fel, aki megalázónak tartotta, hogy a Hanna étteremben árat emeltek. Mindenesetre az őt követő Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató „Kikérem magamnak!”-kal reagált Deutschra. Szántó György azt nehezményezte, hogy nincs a Hannának konkurenciája.

A hódmezővásárhelyi Erdélyi Miklós párhuzamot vont 1944 és 2007 között és helyeselte az államfői ebéd lemondását. Azzal is egyetértett, hogy Suchman Tamás nyílt levéllel fordul Sólyom Lászlóhoz. Erdélyi azt kérte a Mazsihisz vezetésétől, hogy tegyen lépéseket a miniszterelnöknél a Magyar Gárda föloszlatása érdekében. Erre Feldmájer Péter úgy reagált: a Mazsihisz föllépése miatt nem volt olyan önkormányzat vagy egyház, amely a Magyar Gárdának helyiséget adott volna ki. (Ez nem igaz: Cegléden Vona Gábor, a Magyar Gárda elnöke köszönetét fejezte ki Földi László polgármesternek, hogy a helyi önkormányzat ugyanolyan föltételekkel adta ki a Magyar Gárdának a színháztermet, mint bármely más szervezetnek – Sz. P.)

Feldmájer Péter bejelentette, hogy a következő közgyűlést 2008. március 30-án tartják. A közgyűlés a záróimával berekesztetett.

A Szombat tudósítója azt kérte Darvas Istvántól, a Nagyfuvaros utcai körzet rabbijától, hogy kommentálja az ominózus ebédlemondást. Darvas azt nyilatkozta: lehet olyan indok, ami a Mazsihisz vezetésének ilyetén lépését elfogadhatóvá teszi, de ő ilyen indokot nem ismer. Úgy vélte: a Mazsihisz részéről az ezzel kapcsolatban elhangzott érvek elfogadhatatlanok és „nem ez volt a legjobb lépés”. Hozzátette: nem tud arról, hogy a Mazsihiszen belül lenne olyan csoport, amely Sólyom ebédmeghívásának a lemondása okán támadta volna Feldmájerékat. Ő maga a közösségében elmondta, hogy helyteleníti az államfői ebédmeghívás lemondását, de mint mondta: „látványosan egyedül maradtam ezzel a véleményemmel”.

Feldmájer Péter a Szombatnak így reagált a www.judapest.org -nak, illetve más zsidó szervezeteknek és aktivistáknak az ebédlemondást bíráló megnyilvánulásaira: „Szólás- és véleményszabadság van. Nagyon pozitív az, hogy sok zsidó vélemény jelenik meg. Szomorú, hogy mindig vannak, akik elárulják a zsidóság ügyét a hatalom mosolyának ígéretéért.”

*

Idén ez a harmadik eset (az auschwitzi tetovált karos képpel illusztrált 1%-os kampány, a március 15-i otthonmaradásra biztató megnyilvánulás után), hogy a Mazsihisz éles zsidó kritikák kereszttüzébe kerül. Amennyire méltánylandó a Mazsihisz elvárása, hogy a köztársaság elnöke konzultáljon a gyűlöletbeszéd terjedése és annak törvényi szabályozása kapcsán a zsidó szervezetekkel a kialakult helyzetről, legalább annyira méltánylandó volna a Mazsihisz vezetése részéről megfontolni a másfél évtizede hangoztatott zsidó kritikákat, melyek szervezetét és a zsidó érdekképviselet hiányosságait érik.

Itt volna az ideje konzultációt kezdeményeznie más zsidó szervezetekkel a képviselet rendszerének felülvizsgálatáról és egy szélesebb alapokra helyezett érdekképviselet létrehozásáról. Árulással való vádaskodás helyett. ( A szerk.)