Este a rabbinál

Írta: (МbI) - Rovat: Archívum, Hagyomány

Tizenöten üljük körül az asztalt. Mindenki előtt a Berésith, Mózes első könyve héberül és gyönyörű magyar fordításban: „Kezdetben teremtette Isten az eget és földet. A föld pedig puszta és üres volt, és sötétség a mély­ség színén is, és Isten szelleme lebegett a vizek színén. És mondta Isten: Legyen világosság! és lett világosság …”

Gyermekkorom óta nem olvasott szöveg. A heti Szidrát tanuljuk. Egy-egy mondat a könyvből, azok rövid vagy bőséges magyarázata, kérdések és válaszok. A sok közül kettő: Miért tartjuk szerencsésnek a keddi napot? Mert aznap fejezte be az Örökkévaló a szárazföld és víz elválasztását, megteremtette a nö­vényzetet, s kétszer mondta rájuk, hogy jól sikerült… Mit jelent az, hogy Isten saját képmására alkotta az embert? Nem külsőleg hasonlí­tunk reá, hanem abban, hogy meg­ajándékozott bennünket szabad aka­rattal és képessé tett ember te­remtésére … „sokasodjatok a Föl­dön”.

A fentiek a napokban hangzottak el a Chabad-Lubavits Zsidó Neve­lési és Oktatási Egyesületben, Boruch Oberlander rabbi és az érdek­lődők, tanítványok között, akik egyetemisták, javakorabeli nők és férfiak. Néhány hónapja, első talál­kozásaik alkalmából még azt tuda­kolták, honnan is ered a lubavitsi rabbik tisztelete és a tanításaikból elterjedt chabad-chasszidizmus? A válasz ilyenképpen hangzott: A

XVII. században, amikor a kelet­-európai zsidóság az orosz-lengyel-svéd háború idején gyilkoló hetmanok és atamánok áldozatainak tíz­ezreit gyászolta, Litvániában Baal Sem Tov hirdetni kezdte, hogy a megpróbáltatások ellenére az élet örömteli, s úgy kell várni a Messi­ást. Az őt követő harmadik rabbi­nemzedék tagja, Snéur Zálmán Mé-Ladi pedig, akit máig megkülönböz­tetésül csak Alté Rebbeként említe­nek, újabb tanokkal gazdagította és ezzel útjára bocsátotta a zsidóságon belül az újkor legnagyobb hatású vallási mozgalmát. A CHABAD há­rom szó rövidítése: CHoma (ész), Bina (értelem), Dáát (tudat).

Alté Rebbe unokája költözött a beilorussziai Lubavitsba, s a város neve ragasztódott jelzőként minden időben a Tanítóhoz. A Lubavitsi Rabbi – mondják ma is, holott elődje 60 évvel ezelőtt, a sztálini hatóságok üldözése miatt New York­ba tette át működését. 40 éve a Lu­bavitsi Rabbi Menachem Schneerson. Szülőföldjén, Leningrádban, majd Berlinben és Párizsban folyta­tott egyetemi tanulmányokat, s szer­zett a többi között tengerészkapitá­nyi képesítést. A világ minden ré­széből őt felkeresők többségével azok anyanyelvén beszélget, ő küld­te a múlt évben Budapestre egyik kedves tanítványát, Oberlander rab­bit, hogy az segítse a chasszidizmus terjedését, a Tóra, a Talmud és mozgalmuk könyve, a Tanja megis­merését. Boruch Oberlander rabbit kérdezgettem:

Tudom, hogy egy hatalmas mozgalmat, még kevésbé egy ismeretekben dús szellemi áram­latot nehéz néhány mondatban meghatározni, mégis arra ké­rem, foglalja össze a chasszidiz­mus lényegét.

– Arra az alapelvre építve, hogy a Teremtő, a Tóra és a zsidóság egységet alkot, örülünk az életnek. Azt is mondhatom, hogy életet adunk az életnek, boldogsággal tölt­jük meg. A vallási előírások betar­tása számunkra természetes, s külö­nös fontosságot tulajdonítunk a tfilin felrakásának, a péntek esti gyertyagyújtásnak, a szeretet gya­korlásának.

-Hogyan képezik a chasszid rabbikat?

– Mint a többit! A New York-i iskolája olyan, mint a többi jesiva. Én is hároméves koromban kezdtem ott tanulni. Ne gondolja, hogy ez valami zárt, koravéneket nevelő ta­noda, inkább vidám óvoda, ahol a kicsinyek játszanak, tornáznak és is­merkednek a vallás előírásaival. ..

Meséket is hallgatnak?

Természetesen! Hiszen a zsidó mesék régebbiek az európainál, rész­ben az ókorban keletkeztek. Éppen a mi meséinkből kerültek át egyesek más népekéibe … De folytatom a jesiva bemutatását. Miközben jár­tasak lettünk a Bibliában és a Talmudban, átvettük Tanítónk gondol­kodásmódját, közismereti tárgyakat is tanultunk. Minthogy iskolánk magas nívója a közvélemény előtt ismert, érettségije az egyetemek ma­gasabb fokozatára jogosít. Persze ebből az iskolából kikerülve, sokan maguk is tanítóvá válnak, s 22-23 éves korukban rabbiként kerülnek ki onnan.

Tudom, hogy a chasszidizmus terjed. Hol találjuk jelenleg kö­zösségeit?

Oberlander rabbi gyönyörű könyv­tárának kötetei közül kivesz egy vaskosat, benne számos kép a világ minden tájáról, a chasszidokról. La­pozgatva mondja:

– A teljesség igénye nélkül: Az USA 40 állama, Argentína, Auszt­ria, Belgium, Bolívia, Chile, Franciaország, Hollandia, Hongkong, Iz­rael, Jugoszlávia, Kolumbia, Ma­rokkó, Mexikó, Nagy-Britannia, Né­metország, Olaszország, Panama, Peru, Svájc, Törökország, Uruguay, Venezuela, az ötödik kontinens, te­hát Ausztrália. Ebbe az albumba még nem lehetett beírni a Szovjet­uniót, bár ott sohasem tudták fel­számolni, és néhány éve ismét nyíl­tan működnek közösségeink.

És a budapesti?

– Amióta itt vagyok, a maihoz hasonló számban keresnek fel es­ténként, tanulunk, vitatkozunk. Pén­teken együtt köszöntjük a sábesz megérkezését. Rendeztünk széderestét, legközelebb pedig a chanukát ünnepeljük együtt.

Magyarul beszélgetünk. Hon­nan ismeri ezt a nyelvet?

– Nagyapám a Kazinczy utcai is­kolában tanított. Édesapám a máso­dik világháború után került Amerikába, édesanyám makói születésű.

Milyen tapasztalatokat szer­zett az elmúlt másfél évben?

– Nagy öröm népem itteni ébre­dése részesének és segítőjének len­ni. Többen jönnek nemcsak a várt­nál, hanem helyiségünk befogadó- képességénél is. Én szinte minden­nap tanítok, feleségem pedig szerdánként, angol nyelven. Hozzá azok járnak, akik angol nyelvtudásukat is szeretnék fejleszteni. Boldogan köz­löm, hogy rövidesen még egy kollé­gám érkezik, s akkor újabb csopor­tokat szervezünk.

*

Az érdeklődők számára leírom az Egyesület telefonszámát: 117-4811.

bI)

Címkék:1990-12

[popup][/popup]