„Ennyi marad belőlünk”

…Amikor erőt vettem magamon, elmentem a nagyváradi családi házhoz. A síri hangu­latot idéző, tragikus módon elhagyott lakás­ban családi fényképekre bukkantam, ame­lyeket egy derék család őrzött meg számomra, gondos jóanyám kérő-esedező soraival: Jóemberek, arra kérjük Önöket, hogy az itt található drága családi fényképeket, ha haza jönne egyetlen, féltett gyermekünk, adják át neki! Ennyi fog ma­radni belőlünk.

Egy másik szomszéd pedig átadott drága anyám megbízásából két tárgyat, vagy inkább üzenetet: a kedvenc findzsámat, melyből pészachkor kínálta az ízletes kávét pászkával, és egy József Attila verskötetet, melyből egykor együtt olvastunk és tanul­tunk. Ezt a könyvet 1941-ben vagy 1942-ben egy váradi előadói est alkalmából József Jolán dedikálta név szerint nekem, annál a versnél, melyet a 9 éves Attila nővéréhez írt, Kedves Jocó címmel.

Dauer András

Izrael, Askelon