Engem a holokauszt tett zsidóvá – exkluzív interjú Kertész Imrével
Forrás: Híradó
2007. december 20. A Nobel-díjas író szerint a holokauszt az európai történelem egyik legfőbb eseménye és ennek ellenére nagyon kis helyet foglal el, mert ha “ha igazán felmérnénk annak súlyát, amit képvisel, akkor nem tudnánk tovább élni”
A zsidók nagy története címmel nyolcvanoldalas évvégi különszámmal jelent meg csütörtökön a L’Express című francia politikai hetilap, amely kétoldalas interjút közölt Kertész Imre Nobel-díjas íróval.
A Sorstalanság szerzője a lapnak elmondta: őt a holokauszt tette zsidóvá, mert annak ellenére, hogy gyerekkorában tudta magáról, hogy zsidó, nem részesült zsidó nevelésben és nem volt vallásos sem. Az iskolában keresztény etikai és morális elvű oktatást kapott. “Zsidóságom kérdése globálisan távolt állt tőlem” – hangsúlyozza az író.
Szerinte a zsidó kérdés már az Osztrák-Magyar Monarchia idején is kényes probléma volt, de akkor nem faji, hanem vallási kérdésként merült fel a zsidóság vállalása. A különbség azért jelentős Kertész szerint, mert amíg egyik oldalon spirituális és hitkérdésről van szó, addig ha faji alapon vizsgáljuk a zsidóságot, nincs módja a kiirtástól való megmenekülésre annak, aki zsidónak született.
Kertész Imre szerint lényeges dolog, hogy Auschwitz után a világ rendje egyáltalán nem változott meg. Sok millió ember ugyanúgy él, mint a harmincas években. “Mert az emberi természet olyan, amilyen, és mert az európaiak többségének léte nem sérült, csak az áldozatok családjai voltak érintve. Továbbra is közöny tapasztalható a másság iránt, mindenhol konformizmus van, és véleményem szerint a lényeg nem változott. Egy ideig szó volt Auschwitzról, de aztán a régi szokások újraéledtek” – véli az író.
Szerinte a holokauszt az európai történelem egyik legfőbb eseménye és ennek ellenére nagyon kis helyet foglal el. Ennek oka az, hogy “ha igazán felmérnénk annak súlyát, amit képvisel, akkor nem tudnánk tovább élni”.
Kertész saját bevallása szerint nem cionista: “Olyan zsidó vagyok, aki nem ismeri a zsidó kultúrát, aki nem beszél héberül és aki Európában él. Szolidáris vagyok a zsidókkal, Izraellel, tudom, hogy a sorsom hozzájuk köt. De én európai vagyok. Úgy gondolom, hogy Európában sok zsidó nem cionista, hanem mindenekelőtt európai”.
A Nobel-díjas szerző meg van arról győződve, hogy amióta Jeruzsálem lett Izrael fővárosa, a diaszpórában élő zsidóság lassanként teljesen asszimilálódik ahhoz az országhoz, amelyikben él és végleg el fog tűnni.
Az állandóan megjelenő kételkedését illetően a L’Express kérdésére Kertész elmondta, hogy hívő, de abban nem hisz, hogy Isten egy olyan öregember, aki állandóan vigyáz rá. A vallásos érzelme miatt köszönetet mond az életnek, de nem tudja, hogy azt kihez intézze. “Még ha senki sem hallja, akkor is köszönetet kell mondani. A kérdés nem az, hogy Isten létezik-e vagy sem. Úgy kell élni, mintha létezne” – vallja Kertész Imre.
