Emberségnek példája
Sipos Tibor, a Németországi Magyar Református Lelkigondozói Szolgálat elnökségének lelkészi tanácsbírája 1999. december 16-án nyilvánosan követelte két elnökségbeli tagtársának, dr. „vitéz” Czanik Géza tiszteletbeli örökös elnöknek és dr. Fáy Gedeon világi elnöknek a lemondását e tisztségeikről. Czanikot arra is felhívta, hogy mint arra érdemtelen, szolgáltassa vissza a szalaggal díszített Szövetségi Érdemkeresztet, amellyel a nyugatnémet állam 1991-ben kitüntette.
A lemondásra való felszólítás indokául Sipos Tibor a német evangélikus egyház 1901-es berlini kongresszusának a határozatára hivatkozott, amelynek 2. pontja szerint: „A zsidóüldözések előkészítésében és végrehajtásában részt vett személyeknek távozniok kell az egyházi vezető állásokból.”
Sipos tiszteletes úr ökumenikus körlevélben részletesen megírta, hogy Czanik és Fáy a hírhedt magyar háborús bűnös Endrei László közeli munkatársaként és Eichman-nal, illetve Wislicenyvei, a náci „Endlösung”-ot végrehajtó két főhóhérral szoros kapcsolatban közreműködött a magyarországi deportálások előkészítésében, illetve lebonyolításában.
Miután nyilvános felszólítására ez év januárjáig nem kapott választ, Sipos Tibor bejelentette: további
jogi kiutat nem látva, teológiai és morális alapon tiltakozik az ellen, hogy egyháza hivatalos szervezete „továbbra is emberellenes cselekmények elkövetését támogató személyek vezetése alatt álljon”. Tudatta, hogy e tiltakozás és az áldozatokkal való szolidaritás demonstratív jeleként minden istentiszteleti szolgálata alkalmával viselni kívánja a zsidók nyilvános megkülönböztetésére használt sárga csillagot mindaddig, amíg a nevezettek nem távoznak tisztségeikből.
Sipos tiszteletes úr egymagában e fellépésével is kivívta megbecsülésünket, de érdemei nem merülnek ki ezzel. Református Info című tájékoztató kiadványában rendszeresen szót emel a kisebbségi jogokért, tevőlegesen segíti az erdélyi magyarokat szorongatott helyzetükben, emellett lankadatlanul küzd egyháza demokratikus megújulásáért, a sztálinistákkal és a pártállammal kollaboráló vezetők menesztéséért. E küzdelmének egyik jelentős tette volt, hogy komoly anyagi áldozatvállalással megszervezte Éliás József, a Magyarországon hosszú évekkel ezelőtt félreállított református lelkész könyveinek kiadását. Éliás, aki 1944-ben életveszélyes kockázatot vállalva sok zsidó gyermeket megmentett, azért vált kegyvesztetté, mert szembefordult a kollaboráns egyházi vezetőkkel. Az NSZK-ban a Sipos Tibor által életre hívott Maecenatura Hungarica kiadásában magyar nyelven napvilágot látott művei között szempontunkból kiemelkedő jelentőségű „A gyökerekig ásva le” című két tanulmánykötete, melyekben helyreigazítja az ún. teológiai antiszemitizmus tévedéseit és hamisításait.
-
ó
Címkék:1990-09