Előrehaladt a holokauszt áldozatainak kárpótlása
Forrás: MTI / Hírextra
2008. március 4. A nemrégiben megkötött támogatási szerződés aláírásával előrehaladt a holokauszt magyar áldozatainak kárpótlása, de sem az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM), sem a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) nem tekinti lezártnak a kárpótlási folyamatot – közölték az MTI-vel az érintettek.
Egy tavaly novemberi kormányhatározat alapján “az örökös nélkül elhalt zsidó származású, vallású, sérelmet szenvedett személyek után a zsidó közösségi vagyoni igények rendezését koordináló” tárcaközi bizottságot is létrehoztak.
A 2007 decemberében aláírt támogatási szerződésben meghatározott, összesen 21 millió dollárból a kormány a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) számlájára 2007. december 31-ig 12,6 millió amerikai dollárnak megfelelő forintot utalt 2008-2010-re vonatkozóan. A megállapodást az OKM mint támogató, valamint a Mazsök mint kedvezményezett és a Mazsihisz mint jogosult írta alá. A forintban folyósított összeget teljes egészében a Mazsök használhatja fel, a Mazsihiszt a támogatás kamatainak megfelelő összegek illetik meg, amelyet működési költségeire használhat fel.
A Mazsök számára nyújtott támogatás felhasználására az államháztartás működési rendjéről szóló, 1998. december 30-án hozott 217-es számú kormányrendelet 57. paragrafusának első bekezdése az irányadó – olvasható a támogatási szerződésben. Ebben az áll, hogy “a költségvetési szerv költségvetési támogatási előirányzata csak alaptevékenységre használható fel”.
A szerződés azt is tartalmazza, hogy 2011-ben és 2012-ben évenként további 4,2-4,2 millió dollárnak megfelelő forintot kap a Mazsök, amiről majd még külön megállapodást kötnek. A 2011-es és 2012-es összegek folyósításának és felhasználásának a törvényi szabályozáson kívül elviekben nem szabhat további feltételeket az akkor megkötendő támogatási szerződés – közölte az MTI érdeklődésére Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke.
A megkötött szerződés szerint a kifizetésekben egyénileg részesülnek a holokauszt túlélői, amelyeket a Mazsök folyósít majd “a jogosultak egyéni körülményeinek figyelembevételével”. Az OKM a Mazsök pénzkifizetéseiről szóló beszámolóit benyújtásuk után 5 évig bármikor, bárhol ellenőrizheti. A támogatási szerződésben foglaltak szerint ugyanis az állami támogatásokról szóló 217/1998-as kormányrendelet alapján használhatja csak fel az összeget a Mazsök.
Az OKM honlapján a támogatási szerződés tartalmából csupán az 1091/2007 számú, 2007. november 27-i kormányhatározat alapján adott összeg szerepel, a támogatási szerződés még nem került ki az OKM honlapjára.
Feldmájer Péter az MTI érdeklődésére elmondta: a szerződésben a Mazsök számára tavaly decemberben megállapított 21 millió dollárt nem tekintik a kárpótlási folyamat lezárásának. Megemlítette, hogy 1998-ban 21 ezer kárpótlandó holokauszttúlélőről volt szó, ma ez a szám alig éri el a 13 ezret. A 21 millió dollárról szóló döntés annak érdekében született, hogy a felgyorsult elhalálozások miatt mihamarabb kaphassanak az érintettek kártérítést.
Az 1091/2007 számú, 2007. november 27-én hozott kormányhatározat alapján “az örökös nélkül elhalt zsidó származású, vallású, sérelmet szenvedett személyek után a zsidó közösségi vagyoni igények rendezését koordináló” tárcaközi bizottságot is létrehoztak; az erről szóló kormányhatározat megjelent a Magyar Közlönyben.
Az MTI az OKM munkatársától és a Mazsihisztól is úgy értesült, hogy ez a bizottság a zsidó közösség további kárpótlásáról, illetve az 1947-es párizsi békeszerződés által indított kárpótlási folyamat lezárásáról tárgyal majd.
Feldmájer Péter közölte, a tárcaközi bizottság elnöke Hiller István oktatási és kulturális miniszter; 6-6 tagot delegálnak a kormány és a zsidóság szervezetei részéről. A zsidóságot a Mazsihisz, a Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága, a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete és a Zsidó Kárpótlási Világszövetség képviseli a bizottságban.
Feldmájer Péter az előzményekre visszatekintve kifejtette: a Mazsihisz elnökének kérelmére az Alkotmánybíróság 1993. március 12-én határozatban állapította meg, hogy az 1947-es párizsi békeszerződés alapján a zsidóság kárpótlása tekintetében “a magyar állam mulasztásban van”.
Ennek hatására hozták meg az 1997/X. törvényt, amely megteremtette az anyagi lehetőségét annak, hogy azok a személyek és közösségek, valamint utódaik, akik zsidó származásuk miatt faji, vallási vagy más fasiszta szellemű zaklató rendszabályok elszenvedői voltak, újjászervezhessék vallási, kulturális, oktatási rendszerüket, erősíthessék zsidó identitásukat, és szociális helyzetüket javíthassák.
Az 1997/X. törvény alapján a hazai zsidók kárpótlása a Mazsökön keresztül 1997-től folyamatos.
Feldmájer Péter szólt arról is, hogy a kárpótlási pénzek pályázati úton történő elosztásáról a Mazsök 21 tagú kuratóriuma dönt minden évben. A pénz az 1997-től kárpótlásként kapott ingatlanok eladásából és ennek kamataiból, valamint az ingatlanok bérbeadásából származik.
A Mazsök projektpályázatain elsősorban közösségek vehetnek részt, s a pénzek odaítélésekor a szociális és kórházi ellátásokra vonatkozókat helyezik előtérbe. Másik prioritás az ifjúság, az oktatás támogatása, de kulturális és sporttevékenységre is lehet pályázni, a nem egyházként bejegyzett zsidó szervezetek pedig külön pályázhatnak fenntartási költségeik fedezésére is. Támogatásban csak a zsidósággal kapcsolatos tevékenységek részesülhetnek – jelentette ki a Mazsihisz elnöke.
Feldmájer Péter elmondta, hogy utoljára 3 éve volt a Mazsöknél átfogó ellenőrzés az Állami Számvevőszék részéről, amelyben megállapították, hogy a magyar kormány nem látta el megfelelő vagyonnal a Mazsököt, mert az 1997-ben elkezdett kárpótlást nem folytatták megfelelő ütemben. A Mazsök gazdálkodását azonban teljesen rendben találták – tette hozzá.
