Egy sikertelen hazakeresés

Írta: Róbert Péter - Rovat: Archívum, Történelem

A JTO évfordulójára

Ma már legfeljebb a történészek tudják, hogy az alcímben szereplő három betű a Jewish Territorial Organisation rövidítése volt, de a múlt századfordulón egy nép újjászületésének reménye fűződött e rövidítéshez.

Hirsch Móric báró, a dúsgazdag zsidó emberbarát, az orosz pogromok hatására elhatározta az elüldözött tömegek biztonságos helyen való mezőgazdasági jellegű letelepítését. Már 1891 júliusában elindultak az első hajók Argentínába a Hirsch által megvásárolt 50 ezer holdas területre, s itt megalapították a báróról elnevezett Mauríció nevű kolóniát. A letelepülteknek eleinte komoly nehézségeik voltak. Egyesek azzal az indokkal távoztak, hogy nem lehet zsidóknak való hely, ahol Purim nyáron van. Az első világháború idejére már 3000 lakosú virágzó telep alakult ki ezen a helyen. A példát követték az Entre-Riosi kolóniák. Ezt a provinciát az argentínai Mezopotámiának hívják, mert két folyam, az Uruguay és a Parana közt terület el. Itt épült fel a bárónéról elnevezett Klára-telep is.

A kolóniák harmadik főcsoportja Santa Fé tartományban van, amely hosszan és keskenyen húzódik a cukortermelő Tucumantól egészen Buenos Aires északi határáig. A telep központját Moisesville (Mózesváros) néven jegyezték be. A kezdeti nehézségek után a földműveléssel azelőtt soha nem foglalkozó oroszországi gettó-lakók meglepő mezőgazdasági eredményeket értek el. A lovaglást is olyan jól megtanulták, hogy a körzeti lóversenyeken sorra nyerték el a díjakat a helyi gauchók elől. Már a kezdeti sikerek hatására szervezett formákat öltött a báró magánkezdeményezése. 1892 tavaszán – épp 100 éve – szervezetileg is megalakult a JTO.

Érdekes az intézmény további sorsa és jól tükrözi a kor zsidó vitáit, megosztottságát. Herzl Tivadar szerette volna a szervezet erőforrásait a palesztinai országépítés céljaira átcsoportosítani. Levélben találkozót kért Hirsch bárótól. „..Zsidó politikai beszélgetést kívánok Önnel folytatni, amely talán oly távoli korba fog kihatni, amikor már sem Ön, sem én nem leszünk e földön…

Hasonlóan ért véget Rotschild báróval folytatott megbeszélése is. Pedig Herzl úgy nyilatkozott, hogy szívesen átengedné a mozgalom vezetését a Rotschildoknak. Hiába, a zsidó mágnások távolmaradtak.

A szellem arisztokratái közül azonban sokan támogatták a JTO-t. így Israel Zangwill, angol zsidó irodalmár látva a palesztinai telepítés nehézségeit, közeledett a szervezethez.

Nem a föld teszi a népet, hanem megfordítva” – volt a jelszava, és az 1905-ös 7. cionista kongresszus után bárhol elfogadta volna a zsidó államot. „Inkább cionizmus Cion nélkül, mint Cion cionizmus nélkül” – egészítette ki később. Ez az időszak a JTO virágzásának kora. Váratlan segítséget kaptak asszimiláns oldalról is. Magyarországon Szabolcsi Miksa, aki – hervadhatatlan érdemei mellett – a cionizmus szenvedélyes ellenfele volt, támogatta a tengeren túli letelepítés eszméjét, s nagy tekintélyű lapját, az Egyenlőséget is ennek szolgálatába állította.

Feltehetőleg a cionista mozgalom megosztása, illetve Palesztinán kívülre irányítása volt a cél. Megnyílt a JTO magyarországi fiókja is Winterberg Gyula elnöklete alatt. Mivel ő a pesti Chevra Kadisa vezetője is volt, ez anyagilag nagyon jelentős támogatásnak bizonyult.

Róbert Péter

Címkék:1992-11

[popup][/popup]