Egy prágai fogorvos állítólag megtalálta a nácik elrejtett kincsét

Írta: Szombat - Rovat: Archívum

A kincskeresők szkeptikusak
Forrás: Népszava

2007. december 21.

Egy prágai fogorvos és társa azt állítja, hogy megtalálták a második világháború végén a visszavonuló németek által Csehországban elrejtett értékeket, az úgynevezett “stechovicei kincset”.
Petr Kaspar fogorvos és társa, Antonín Bodnár is meg van győződve arról, hogy megtalálták azt a helyet, ahová a II. világháború végén a visszavonuló német hadsereg fontos korabeli dokumentumokat, nagymennyiségű ellopott aranyat, ékszert, valamint más értéket rejtett el.

Az eltűnt dokumentumokról és az aranyról Csehországban már a háború óta sokat írnak és beszélnek, de eddig még senkinek sem sikerült a nyomára bukkannia.

A korábbiakhoz hasonlóan a mostani esetben is hiányzik az utolsó lépés – felszínre hozni valamit a kincsből, s ezzel elhallgattatni azokat, akik minden ilyen hírt kétkedéssel fogadnak. Csak az utóbbi másfél évtizedben ugyanis legalább két további csapat állította, hogy már ismeri a kincs rejtekhelyét, de a bizonyítékokkal különféle indokok alapján továbbra is adósak maradtak.

“Olyan dokumentumok vannak a kezünkben, amelyek a rejtekhely valódiságát bizonyítják. Nagyon érdekesek. Az egyik például egy volt rab beszámolója, aki jelen volt a kincs elrejtésénél. Műszerekkel bemértük a helyet, s kiderült, hogy ott egy nagy földalatti üreg van. Biztos, hogy nagy üregről van szó, hiszen tudjuk, hogy a nácik tehergépkocsikon szállították oda a dokumentumokat és a kincseket tartalmazó ládákat” – magyarázta Bodnár.

A Kaspar-Bodnár kettős saját bevallása szerint azért kezdett kutatni a “stechovicei kincs” (utalás a közeli Stechovice településre) után, mert szeretnék megtalálni a prágai Károly Egyetem eredeti szimbólumait, amelyeket a legenda szerint a németek elástak. Azt állítják, hogy itt van elrejtve az az arany is, amelyet a németek a belga bankokból raboltak el.

Napjainkban még további két csapat is kutat a kincs után. Ez a konkurencia azonnal megkérdőjelezte a Kaspar-Bodnár kettős bejelentését. “Nekünk is vannak a kezünkben különféle dokumentumok, de rájöttünk, hogy nem mindegyiknek lehet hinni. Ami pedig egy volt fogoly vallomását illeti, azt nem tartom hitelesnek. Elképzelhetetlen, hogy a nácik futni hagytak volna egy olyan személyt, aki ismeri egyik nagy titkukat” – fejtette ki véleményét egy másik kincskereső, Jirí Tomis. Megjegyezte: csak akkor hajlandó hinni a konkurenciának, ha az konkrét bizonyítékokat mutat be.

Josef Muzík, a legismertebb, legkitartóbb kincskereső is szkeptikus a bejelentéssel kapcsolatban. Muzík, aki már másfél évtizede kutat, meg van győződve saját elmélete helyességéről. “Biztos, hogy a kincs azon a helyen van, amit csak én ismerek. Kutatásaim befejezéséhez azonban most nincs pénzem” – hangoztatja.

A Kaspar-Bodnár páros szintén pénzhiánnyal küzd, s ezért az államhoz fordult segítségért. “Szükségünk lenne egy speciális kamerára, amely mintegy 100 ezer koronába kerül. A másik probléma, amelyben állami segítséget várunk, a telek tulajdonosa. Az illető 20 millió koronát kér, de ilyen összeget nem tudunk előteremteni. Az állam azonban sok mindent elintézhetne” – véli Kaspar, aki mintegy két éve folytat kutatásokat társaival. Szerinte a rejtekhely mellett állítólag egy tömegsír is van, amelyben a volt rabok – köztük mintegy 200 orosz asszony – vannak eltemetve.

Kérésükre a hatóságok egyelőre nem reagáltak. Kaspar azonban bízik abban, hogy biztosan megváltozik az álláspontjuk, ha meglátják a dokumentumokat. “S ha nem, akkor sem adjuk fel. A munkát folytatni fogjuk” – szögezte le.

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]