Egy fontos reprint

(Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I-II. Bevezető tanulmány és bibliográfia: Borsányi Ferenc, Bethlen Gábor Könyvkiadó 1994. I-XLVIII. + 334 + 334 oldal, 792 Ft)

HA NEM VOLNA FRIVOL a kifejezés ennek a könyvnek kapcsán, azt mondhatnánk: igazi csemege. A tudós rabbi átfogó munkáját 1908-ban és 1909-ben jelen­tette meg az IMIT (Izraelita Magyar Irodalmi Társulat – annak idején, évtizedeken át jobbnál jobb, fonto­sabbnál fontosabb, a judaisztika körébe tartozó könyvek és a nevezetes IMIT Évkönyvek kiadója). S most nyolcvan egynéhány év után a Bethlen Gábor Könyvkiadó vállalkozott rá, hogy reprintben újból kiadja. Az olvasó elgon­dolkodik: miképp lehetséges, hogy amikor a judaisztika – mondhatni – pol­gárjogot nyert a fontos és kutatható tudományok sorában, századunk első évtizede óta még sincs újabb, netán modernebb magyar nyelvű zsidó irodalomtörténet, ami az újabb, Kecs­kemétitől még nem ismerhetett iro­dalom történetét, fejlődését, arányait, tendenciáit, lehetőségeit és – netán – jövőjét is megmutatná.

Kecskeméti Ármin könyve átfogó, a kor tudománya magas színvonalát elérő, ámde nem okvetlenül a „vájt- fülűeknek” szóló mű: aki meg akarja ismerni a zsidó irodalom kezdeteit, több évezredet átölelő fejlődését, élet-halál küzdelmét fennmaradásáért, aki meg akarja ismerni ennek az irodalomnak legjelentősebb, de még kevésbé jelen­tékeny formálóit, az egyes korok bizo­nyos „iskoláit”, annak kiváló kalauza ez a könyv. Kecskeméti Ármin rá jellemző igényességgel tekintélyes „Bibliographia”-t és a visszakeresést segítő névmutatót csatolt volt művéhez.

Ami pedig a könyv „mögött” van, ami a szerző kilétét illeti, arról Borsányi Ferenc igen alapos, rendkívül gondos nyomozómunkával készült bevezető tanulmánya számol be. Megrajzolja en­nek a nagyra hivatott s mégis keserű sorsú rabbinak, a rabbik szokásos tudományánál jóval többet kopo­nyájába gyűjtött, magányos embernek a portréját. (Amikor elolvastuk Borsányi tanulmányát, óhatatlanul az a gondolat ötlött fel bennünk: vajon mi lehetett az oka, hogy olyan kiváló tudósnak, olyan nagyszerű, nem mindennapi emberek­nek, amilyen Kecskeméti Ármin vagy amilyen Goldziher Ignác meg Heller Bernát volt, miért kellett, hogy életüket szűk látókörű emberek, intézmények megkeserítsék, őket magukat félreállít­sák, megalázzák, alkotókedvüket szeg­jék. És miért nem mondhatjuk ma, hogy mindez már a múlté?…)

Borsányi, annak orvén, hogy a könyv kiadója Sopronban működik, értékes tanulmányt közöl „A kiadók és a soproni zsidó irodalom” címmel, és közzéteszi a mű anyagának lezárása óta magyar nyelven megjelent zsidó iro­dalom válogatott bibliográfiáját.

Még annyit jegyezzünk meg, hogy az első kötet előzéklapjának verzóján (azaz hátoldalán) látható Kecskeméti Ármin fényképe, a belső címlap ver­zóján pedig ez a szöveg: „A Bethlen Gábor Könyvkiadó Kecskeméti Ármin művének újrakiadásával tisztelegni kíván az író születése 120., mártírhalála és a holocaust 50. évfordulója, valamint az elpusztított hatszázezer magyar- országi zsidó mártír emléke előtt.”

Tegyük hozzá, hogy a kiadói szerkesztő, Albert Tibor, a kötet megjelentetésével kiérdemli az elis­merést, s elismerést érdemel Kempfner Zsófia is, aki a könyv fedelét finom ízléssel tervezte meg.