Egy elit egység metamorfózisa
A Nahal, az izraeli hadsereg egyik elit egysége igen alapos kiképzést nyújt tagjainak. Éleslövészet és reklámetika, ejtőernyős ugrás és könyvelés, kommandós harcászat és menedzsment – egyebek közt ilyenfajta tréningeken esnek át az újoncok, amíg vérbeli harcosokká – és üzletemberekké – válnak.
Izraelben a hadsereg mindig is az ország ethoszának fontos alkotóeleme volt. A szorongatottságból megpróbáltak erényt kovácsolni: a hároméves (nőknek kétéves) katonai szolgálat alatt igyekeztek a fiatalokat a civil életre is fölkészíteni, a hadsereget az országépítésbe bevonni. Az államalapítás baloldali eszméktől áthatott korszakában a Nahalban szolgáló ifjak a katonáskodás kemény megpróbáltatásai mellett arra készültek, hogy a kollektív települések (kibucok, mosávok) létrehozásában, fejlesztésében vállalnak majd pionír szerepet. A baloldali kollektivista ideológia válsága azonban a Nahalt is elérte: az egység megmaradt, de leszerelő veteránjai már nem mentek kibucot alapítani, sőt: a téma szép lassan teljesen lekerült a napirendről. Néhány évi tengés-lengés után a hadsereg oktatási-nevelési főnöke előállt egy – a korszellem jegyében fogant – tervvel: az elit egység kemény katonái tanuljanak menedzsmentet. A hadsereg – amely az elit szellemet fönn akarta tartani – azonnal ráharapott az ötletre és támogatta azt az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium is. Az elképzelés veleje az, hogy az – elit egységhez méltóan kemény – szolgálat mellett a 14 fiú és 13 lány egy-egy profi vállalkozói tervet dolgoz ki és tesz le az asztalra. Leszerelés után vállalkozásaikat az ország elmaradottabb, a biznisz-láztól nem háborgatott vidékein indítják el, hogy ezáltal e régiókat is bevonják az üzleti vérkeringésbe. Az induláshoz szükséges bankkölcsön megszerzésében a hadsereg és a minisztérium is segédkezik majd.
A program 1994-ben indult. Az újoncok egy hónapig üzleti tanulmányokat folytattak, ezután 14 hónap katonáskodás következett, majd állomáshelyet változtattak (ekkor csatlakoztak az egységhez a lányok, akiknek szolgálati ideje csak két év) és a heti program ekképp módosult: három nap business study, négy nap katonáskodás. Az üzleti tanulmányoknak része volt a helyi vállalatoknál eltöltött idő is, ahol a menedzserek igen elismerően nyilatkoztak a bakancsos-géppisztolyos leendő üzletemberekről. A Nahal tehát, úgy látszik, sikeresen profilt váltott, ám ez korántsem nyerte meg mindenki tetszését: a kollektív szellem őrzői nehezményezik, hogy néhány kivételezett fiatal a hadsereg pénzén folytat üzleti tanulmányokat. A Nahal egy korábbi katonája így összegezte ellenérzését: „Ma a katona nem harcol, menjen narancsot szedni!”
Címkék:1997-02