Egy csodálatos album

(Elena Romeró Castelló-Uriel Macías Kapón: A zsidók és Európa. 2000 év törté­nete. Corvina, 1994, 240 oldal, 3200 Ft)

Kockázatosnak tetszhet egy olyan jelző használata, mint „csodálatos”, de ha valaki meglátja, átforgatja – és persze végigolvassa is – azt az albumot, amit a Corvina Kiadó jelentetett meg, akkor talán még jobban hangzó, még kifejezőbb jelzőket találhat.

A zsidó kalendárium 5754 évéből 2000 valóságos évet és a Föld hét (hat?) konti­nense közül egyet – Európát – vizsgál két spanyol szerző abból a szempontból, mit adtak a zsidók a vizsgált kétezer év alatt Európának. És mit kaptak ők Európától.

Elena Romeró Castellónak és Uriel Macías Kapónnak – a spanyol szerzőknek – elképesztő mennyiségű adatot kellett át­tanulmányozniuk, rengeteg művészi alko­tást vagy műalkotásokról készült ábrázolást figyelmesen számba venniük, egy sor zsidó vallási törvénnyel, szokással, hagyomán­nyal megismerkedniük, forrásmunkákat elemezniük ahhoz, hogy tartalmában ilyen tiszta, megtámadhatatlan, amellett pedig esztétikai szempontból is élvezetes művet alkossanak.

Az album négy nagyobb fejezetre ta­golódik. Közülük az első a Kétezer év történelme címet viseli és felöleli azt a két évezredet, ami a görög-római uralom korától a holocaustig terjed. A második nagy fejezet a zsidó vallási szertartásokat és szokásokat mutatja be. Ez annál is inkább érdekes és méltó a figyelemre, mert az egy­kori és akár a mai zsidóüldözéseknek egyik kiváltója volt (és maradt) a zsidó vallás szer­tartásainak vélt titokzatossága, holott azok mind-mind annak a Tórának a törvényeit hajtják végre, ami a kereszténység által is becsben tartott Szentírás, Ószövetség első részét képezi. Ebből a fejezetből az olvasó megismerheti a zsidó vallás lényegét, a zsi­nagóga szerepét, a zsidóság ünnepeit, azok eredetét és egyebek között a hagyományos zsidó konyhát. A következő fejezet a zsidó művészetet tárgyalja, míg az utolsó, a negyedik, a Nyelv és irodalom cím igazítja el az olvasót, hogy Európában milyen nyel­veken alkottak a zsidók az ókortól nap­jainkig, bevezet a zsidó-spanyol irodalom, a jiddis irodalom és a modem héber irodalom tágas világába.

Az albumot jól használható szójegyzék és irodalmi jegyzék teszi teljessé.

A Corvina ezzel a kiadványával nagy­mértékben hozzájárult ahhoz, hogy – mi­után a mű már nagy világnyelveken meg­jelent – a magyar közönség is jobban, mélyebben, egészen közelről megismerje az európai zsidóság történetét – benne a magyarországi zsidók változatos és gyakran nagyon is válságos történetét: emberi történetét. Hozzájárulhat ahhoz is, hogy a „másság” oly sok tragédiát előidéző hamis ideológiája lelepleződjék, kendőzetlenül láttassa magát.

Az albumot a Corvina különleges gond­dal készítette elő. A fordítók értő munkáját méltó empátiával igazította össze a kötet szerkesztője. Akinek neve – a recenziók (rossz) szokásától eltérően – említtessék itt meg: K. Bende Ildikó.